LCD: a bőség csökkenti árát
A nagyképernyős képmegjelenítők ebben az évben elérhetővé és talán már megfizethetővé is váltak sokak számára. Lássuk, mi jellemezte az idei plazma, LCD és hátulról vetítős TV valamint vetítő kínálatot, és mit mutatnak az eladási adatok.
LCD: a bőség csökkenti árát
Az LCD TV-k talán még nem olyan népszerűek, mint a plazmák, de meggyőző képminőségük, kis hely- és energiaigényük sokak számára teszi ezeket a készülékeket vonzóvá. Az LCD panelek fényerejükről és élénk színeikről ismertek, de régóta él a hiedelem, hogy feketeszintjük nem kielégítő és képelemeik lassú reakció-ideje miatt a gyors képváltozások „elkenődnek”. Ez utóbbi megállapítások egyre kevéssé igazak. Igaz viszont, hogy a 76 centis (30”) és nagyobb LCD panelek mindegyike alkalmas lehetne a HDTV felbontású képalkotásra, mert minimum1280x763 pixelt képesek megjeleníteni (kaphatóak már 117 cm képátlójú 1920×1080 pixel felbontású LCD TV óriások is), de sajnos megfelelő jelbemenet és jelfeldolgozás hiányában nem mindegyik készülék képes még erre.
Az év során kialakult LCD panel-túlkínálat következtében igen jelentősen csökkentek a belőlük épített készülék árai, azonban még mindig elég borsosak ahhoz, hogy sokak még várjanak a kedvezőbb árakra. Házi-mozizáshoz már megfelelően nagy, 76 illetve 81 cm képátlójú LCD TV-t már 630 ezer és 700 ezer forintért kínálnak (Lásd Philips 30PF9946 és JVC LT-32C50), de az igazán méretes képernyőjű, 107 centis vagy nagyobb készülékek bizony 2,3 – 2,8 millió Ft-ba kerülnek (Lásd Philips 30PF9986 és Sony KLV-L42MRX1). Ez bizony nagyon sok, főleg ha figyelembe vesszük, hogy 2 millió forintért már kaphatunk 127 cm (50”) képátlójú mindent tudó plazma TV-t is, ami pedig szintén nem olcsó!
A nagyképernyős (76 cm/30” vagy e feletti) LCD TV-k eladása hatalmas léptekkel fejlődik, az elmúlt 12 hónapban megnégyszereződött. Persze ez nem olyan nagy kunszt, mert 2003-ban az ilyen méretű LCD panelek még kuriózumnak számítottak, s így nem csoda, hogy a legnagyobbnak számító USA piacán abban az évben, értékben nem adtak el belőlük annyit, mint 2004 harmadik negyedévének három hónapjában, ami ugye nem is a legerősebb utolsó negyedév (Lásd a grafikont a cikk 3. oldalán). Mindenesetre figyelemreméltó ez a növekedés, számításba véve, hogy az LCD TV-k ára is folyamatosan csökken.
Itt érdemes megemlíteni, hogy az LCD TV-k piaci térnyerése által leginkább „veszélyeztetett” hagyományos, nagyképernyős katódsugárcsöves (CRT) TV-k sem haltak még ki. Sőt mivel áruk még mindig a legkedvezőbb a 76 centis (ez a 32”-es CRT TV-k látható képátlója) képméretben, képminőségük pedig az alkalmazott új képcsöveknek és jelfeldolgozó technológiáknak hála kifogástalan, ráadásul köztük is egyre több a HDTV vételére alkalmas készülék, ezért az irántuk mutatkozó kereslet továbbra is töretlen.
Bár sok jelentős gyártó fokozatosan leépíti CRT TV fejlesztését és gyártását, akadnak olyanok, melyek még látnak fantáziát ebben az igen kiforrott technológiában. A CRT TV-k egyetlen igazi hátrányát az igen méretes mélységű készülékházat csökkentendő a jelenleginél sokkal nagyobb, akár 125 fokos elektronsugár eltérítést alkalmazva koreai cégeknek sikerült olyan képcsöveket kifejleszti, melyekből a korábbinál 40%-al vékonyabb TV építhető. A jövőre piacra kerülő Samsung Vixlim 32”-es CRT TV mélysége az új képcsővel 35 cm-re csökkenthető a jelenlegi 55 cm-ről, fényereje 800 candela/m2, kontrasztaránya 5000:1 és sorfelbontása 1080 sor.
Ugyancsak jövőre már az üzletekbe kerülhetnek a CRT technológiához hasonlóan az elektronsugárral bombázott fénykibocsátó réteggel operáló, de elektronágyú helyett képpontonként külön-külön elektronforrást alkalmazó SED (Surface-conduction Electron-emitter Display) képernyők, melyek a Canon és a Toshiba közös fejlesztésének és gyártásának termékei.
Az LCD TV-k talán még nem olyan népszerűek, mint a plazmák, de meggyőző képminőségük, kis hely- és energiaigényük sokak számára teszi ezeket a készülékeket vonzóvá. Az LCD panelek fényerejükről és élénk színeikről ismertek, de régóta él a hiedelem, hogy feketeszintjük nem kielégítő és képelemeik lassú reakció-ideje miatt a gyors képváltozások „elkenődnek”. Ez utóbbi megállapítások egyre kevéssé igazak. Igaz viszont, hogy a 76 centis (30”) és nagyobb LCD panelek mindegyike alkalmas lehetne a HDTV felbontású képalkotásra, mert minimum1280x763 pixelt képesek megjeleníteni (kaphatóak már 117 cm képátlójú 1920×1080 pixel felbontású LCD TV óriások is), de sajnos megfelelő jelbemenet és jelfeldolgozás hiányában nem mindegyik készülék képes még erre.
Az év során kialakult LCD panel-túlkínálat következtében igen jelentősen csökkentek a belőlük épített készülék árai, azonban még mindig elég borsosak ahhoz, hogy sokak még várjanak a kedvezőbb árakra. Házi-mozizáshoz már megfelelően nagy, 76 illetve 81 cm képátlójú LCD TV-t már 630 ezer és 700 ezer forintért kínálnak (Lásd Philips 30PF9946 és JVC LT-32C50), de az igazán méretes képernyőjű, 107 centis vagy nagyobb készülékek bizony 2,3 – 2,8 millió Ft-ba kerülnek (Lásd Philips 30PF9986 és Sony KLV-L42MRX1). Ez bizony nagyon sok, főleg ha figyelembe vesszük, hogy 2 millió forintért már kaphatunk 127 cm (50”) képátlójú mindent tudó plazma TV-t is, ami pedig szintén nem olcsó!
A nagyképernyős (76 cm/30” vagy e feletti) LCD TV-k eladása hatalmas léptekkel fejlődik, az elmúlt 12 hónapban megnégyszereződött. Persze ez nem olyan nagy kunszt, mert 2003-ban az ilyen méretű LCD panelek még kuriózumnak számítottak, s így nem csoda, hogy a legnagyobbnak számító USA piacán abban az évben, értékben nem adtak el belőlük annyit, mint 2004 harmadik negyedévének három hónapjában, ami ugye nem is a legerősebb utolsó negyedév (Lásd a grafikont a cikk 3. oldalán). Mindenesetre figyelemreméltó ez a növekedés, számításba véve, hogy az LCD TV-k ára is folyamatosan csökken.
Itt érdemes megemlíteni, hogy az LCD TV-k piaci térnyerése által leginkább „veszélyeztetett” hagyományos, nagyképernyős katódsugárcsöves (CRT) TV-k sem haltak még ki. Sőt mivel áruk még mindig a legkedvezőbb a 76 centis (ez a 32”-es CRT TV-k látható képátlója) képméretben, képminőségük pedig az alkalmazott új képcsöveknek és jelfeldolgozó technológiáknak hála kifogástalan, ráadásul köztük is egyre több a HDTV vételére alkalmas készülék, ezért az irántuk mutatkozó kereslet továbbra is töretlen.
Bár sok jelentős gyártó fokozatosan leépíti CRT TV fejlesztését és gyártását, akadnak olyanok, melyek még látnak fantáziát ebben az igen kiforrott technológiában. A CRT TV-k egyetlen igazi hátrányát az igen méretes mélységű készülékházat csökkentendő a jelenleginél sokkal nagyobb, akár 125 fokos elektronsugár eltérítést alkalmazva koreai cégeknek sikerült olyan képcsöveket kifejleszti, melyekből a korábbinál 40%-al vékonyabb TV építhető. A jövőre piacra kerülő Samsung Vixlim 32”-es CRT TV mélysége az új képcsővel 35 cm-re csökkenthető a jelenlegi 55 cm-ről, fényereje 800 candela/m2, kontrasztaránya 5000:1 és sorfelbontása 1080 sor.
Ugyancsak jövőre már az üzletekbe kerülhetnek a CRT technológiához hasonlóan az elektronsugárral bombázott fénykibocsátó réteggel operáló, de elektronágyú helyett képpontonként külön-külön elektronforrást alkalmazó SED (Surface-conduction Electron-emitter Display) képernyők, melyek a Canon és a Toshiba közös fejlesztésének és gyártásának termékei.