A vetítőernyők választéka már ma is rendkívül széles, és folyamatosan bővül, ami azt is jelenti, hogy sokszor nem könnyű a választás. Ezért szükségesnek láttuk, hogy az ernyőkkel kapcsolatos tudnivalókat megpróbáljuk összefoglalni.
Az elektronikus vetítés – mint a vizuáltechnika és a prezentációs technika része – iránt világszerte növekszik az érdeklődés, így nem csoda, hogy ugyanez történik a vetítőfelületekkel (vásznakkal, ernyőkkel) is, hiszen ezek sokak szerint legalább olyan fontosak és meghatározóak a vetítés folyamatában, mint maga a vetítő berendezés (projektor). Ennek ellenére a forgalmazók szerint egy vetítőterem berendezései között a legelhanyagoltabb még mindig a vetítőernyő.
Elölről vagy hátulról?
Egy vetítőrendszer létrehozásakor a legelső eldöntendő kérdés az, hogy elölről (frontálisan) vagy a hátulról megvilágított ernyőn hozzuk-e létre a képet.
A frontális vetítés (front projection) alacsonyabb költséggel oldható meg és széles a választék különböző rögzített illetve motorikusan mozgatható ernyők tekintetében. Ugyanakkor ez a vetítési mód csak kis mértékű külső (környezeti) fényt enged meg, ami elsötétítés megvalósítását teheti szükségessé.
Hátulról vetítés (rear projection) esetén a vetítőernyő a projektort és a néző között helyezkedik el. A megoldás természetesen helyet igényel, de a kapott kép lényegesen nagyobb kontrasztú, és sokkal kevésbé érzékeny a külső fényekre. A megoldás dobozban elhelyezve („retro” dobozok) vagy fal mögé építve is elképzelhető.
A megfelelő vetítési mód kiválasztásán túl a ismerni kell olyan alap-paramétereket, mint az ernyő nyeresége vagy „erősítése”, azaz fényvisszaverő képessége (screen gain), a kontraszt és az ernyő alapanyaga.
Az ernyő nyeresége és a kontraszt
Ez a két tényező a vetítőernyő két legfontosabb paramétere. A fény-nyereség mérésével tulajdonképpen összehasonlítjuk a különböző típusú vetítőernyők fényvisszaverő képességét.
Greg Jeffreys, a Paradigm cég szakértője egyszerű magyarázatot ad a fény-nyereség mérésére: „Vegyünk egy projektort és vetítsünk egy „üres”, fehér képet az adott nagyságú ernyőre, amely sima, fehér, matt, magnézium-karbonát anyagú felület, így előállítja a fehér referenciafelületet. Fénymérővel megmérjük a visszavert fény nagyságát. Ezt referenciaértéknek nyilvánítjuk, amikor a nyereség 1 (azaz az ernyő a teljes beeső fényt visszaveri). Ezután ugyanezzel a vetítővel ugyanezt a képet, ugyanebben a nagyságban vetítsük rá egy másik ernyőre. Ha a visszavert fény értéke például kétszer akkora, mint az első esetben mért érték, akkor ennek az ernyőnek a nyeresége 2.”
A kontraszt értékelése másképpen történik.
„Képzeljük el, hogy egy elsötétített helyiségben vagyunk, ahol a projektor ugyanerre a standard fehér ernyőre vetít, de most egy fekete-fehér mintát. Hogyan látjuk itt a fekete színt? A kép „fekete” része ebben az esetben szintén a fehér – de megvilágítatlan – ernyőt jelenti, de mivel itt nagy különbség (nagy kontraszt) van az erősen megvilágított fehér rész és a megvilágítatlan „fekete” rész között, a néző agysejtjei ezt a fekete és a fehér érzeteként közvetítik.”
„Most tegyük a következőt: A függönyöket fokozatosan elhúzzuk, és nappali fényt engedünk be. A kép gyorsan elmosódik, a fekete szürkévé változik és végül is az ernyőn egy alig észrevehető árnyékká halványul. Az ernyőnek még mindig ugyanakkora a nyeresége, és a kép még mindig ugyanolyan fényerejű, de a kontraszt olyan mértékben csökkent, hogy a kép minősége az elfogadhatóság határa alatt lesz.”
Éppen ezért frontális vetítésnél – néhány speciális, nagyon nagy fény-nyereségű ernyőt kivéve – a környezeti fény mértékének szabályozása feltétlenül szükséges. A hátulról történő vetítésnél azonban a projektor egy „elsötétített fülkében” van, ahol a vetített kép nélküli ernyő majdnem fekete, vagy sötétszürke.
Ha az előbb említett fekete-fehér mintát most hátulról vetítjük a képernyőre, akkor a sötét részek sötétek maradnak és a fehér felület sokkal fényesebbnek tűnik majd az összehasonlításkor. A hátulról való vetítés ezért nagyobb kontrasztot eredményez.
Elölről vagy hátulról?
Egy vetítőrendszer létrehozásakor a legelső eldöntendő kérdés az, hogy elölről (frontálisan) vagy a hátulról megvilágított ernyőn hozzuk-e létre a képet.A frontális vetítés (front projection) alacsonyabb költséggel oldható meg és széles a választék különböző rögzített illetve motorikusan mozgatható ernyők tekintetében. Ugyanakkor ez a vetítési mód csak kis mértékű külső (környezeti) fényt enged meg, ami elsötétítés megvalósítását teheti szükségessé.
Hátulról vetítés (rear projection) esetén a vetítőernyő a projektort és a néző között helyezkedik el. A megoldás természetesen helyet igényel, de a kapott kép lényegesen nagyobb kontrasztú, és sokkal kevésbé érzékeny a külső fényekre. A megoldás dobozban elhelyezve („retro” dobozok) vagy fal mögé építve is elképzelhető.
A megfelelő vetítési mód kiválasztásán túl a ismerni kell olyan alap-paramétereket, mint az ernyő nyeresége vagy „erősítése”, azaz fényvisszaverő képessége (screen gain), a kontraszt és az ernyő alapanyaga.
Az ernyő nyeresége és a kontraszt
Ez a két tényező a vetítőernyő két legfontosabb paramétere. A fény-nyereség mérésével tulajdonképpen összehasonlítjuk a különböző típusú vetítőernyők fényvisszaverő képességét.
Greg Jeffreys, a Paradigm cég szakértője egyszerű magyarázatot ad a fény-nyereség mérésére: „Vegyünk egy projektort és vetítsünk egy „üres”, fehér képet az adott nagyságú ernyőre, amely sima, fehér, matt, magnézium-karbonát anyagú felület, így előállítja a fehér referenciafelületet. Fénymérővel megmérjük a visszavert fény nagyságát. Ezt referenciaértéknek nyilvánítjuk, amikor a nyereség 1 (azaz az ernyő a teljes beeső fényt visszaveri). Ezután ugyanezzel a vetítővel ugyanezt a képet, ugyanebben a nagyságban vetítsük rá egy másik ernyőre. Ha a visszavert fény értéke például kétszer akkora, mint az első esetben mért érték, akkor ennek az ernyőnek a nyeresége 2.”
A kontraszt értékelése másképpen történik.„Képzeljük el, hogy egy elsötétített helyiségben vagyunk, ahol a projektor ugyanerre a standard fehér ernyőre vetít, de most egy fekete-fehér mintát. Hogyan látjuk itt a fekete színt? A kép „fekete” része ebben az esetben szintén a fehér – de megvilágítatlan – ernyőt jelenti, de mivel itt nagy különbség (nagy kontraszt) van az erősen megvilágított fehér rész és a megvilágítatlan „fekete” rész között, a néző agysejtjei ezt a fekete és a fehér érzeteként közvetítik.”
„Most tegyük a következőt: A függönyöket fokozatosan elhúzzuk, és nappali fényt engedünk be. A kép gyorsan elmosódik, a fekete szürkévé változik és végül is az ernyőn egy alig észrevehető árnyékká halványul. Az ernyőnek még mindig ugyanakkora a nyeresége, és a kép még mindig ugyanolyan fényerejű, de a kontraszt olyan mértékben csökkent, hogy a kép minősége az elfogadhatóság határa alatt lesz.”
Éppen ezért frontális vetítésnél – néhány speciális, nagyon nagy fény-nyereségű ernyőt kivéve – a környezeti fény mértékének szabályozása feltétlenül szükséges. A hátulról történő vetítésnél azonban a projektor egy „elsötétített fülkében” van, ahol a vetített kép nélküli ernyő majdnem fekete, vagy sötétszürke.
Ha az előbb említett fekete-fehér mintát most hátulról vetítjük a képernyőre, akkor a sötét részek sötétek maradnak és a fehér felület sokkal fényesebbnek tűnik majd az összehasonlításkor. A hátulról való vetítés ezért nagyobb kontrasztot eredményez.