1. Oldal
A héten a Sony központjában tartott sajtókonferencián a vezérigazgató Howard Stringer beszédében elmondta, hogy a Sony innovációs hajtóerejének fontos elem a PlayStation 3 játékkonzolhoz tervezett hálózati szolgáltatás.
2005-ben, mikor Howard Stringer elsőként a cég történetében nem japánként átvette az irányítást, a Sony versenytársai mögött kullogott a síkpaneles TV-k gyártásában, lemaradt az Apple által újrafelfedezett hordozható zenelejátszók bombaüzletéről, és már komolyan kezdte aláásni a márka hírnevét, hogy semmilyen innovációt nem tudott felmutatni az újdonságokra éhes piacon. Az új vezérigazgató első intézkedései nyomán gyárakat zártak be, álláshelyeket szűntettek meg, és megkezdődött a cég azóta tartó átstrukturálása.
A Sony nagyfelbontású BRAVIA LCD TV-i révén az ünnepi vásárlási szezon végeztével valószínűleg piacvezető lesz a globális LCD TV piacon, s bár a TV biznisz sem mindig hoz profitot – a szeptember 30-al zárult második üzleti negyedévben 181 millió dollár (kb. 32 milliárd Ft) volt a veszteség –, de a piaci siker nagyon fontos volt a cég egész elektronikai üzletágának talpra állásában. A jól fogyó Cybershot digitális fényképezőgépeknek, a kameráknak és a Vaio PC-knek, laptopoknak köszönhetően a cég nyeresége 641 millió dollárra (kb. 113 milliárd Ft) nőtt az említett negyedévben.
Az anyagi források átcsoportosítása azonban gőzerővel folyik tovább. Még októberben egy befektetési bank segítségével vevőt keresett a cég a Sony Pictures Animation 50%-os részesedésére és a digitális effekteket előállító Imageworks még nagyobb hányadára. Aztán eladta részesedésének jelentős részét a PlayStation 3-ban használt CEll processzort előállító félvezetőgyárból a nagy vetélytárs Toshiba-nak. A múlthónapban pedig az eddigi legjelentősebb pénzügyi tranzakcióként a Sony nem közölt tulajdonhányadát adta el egy befektetési cégnek, mely egy Dubai sejk tulajdonában van. Bár az értékesített tulajdonrész feltehetőleg kevesebb 5%-nál, de a Sony piaci értékét tekintve még a cég 1%-ának eladása is több mint 500 millió dollár (kb. 88 milliárd Ft) készpénzinjekciót jelent.
De miért is van szüksége a Sony-nak erre a tetemes szabad pénzre? Bármilyen meglepő, de a PlayStation 3 (PS3) sikere miatt.
Mióta a PS3 40GB-os belépőmodelljének árát 399 dollárra (hazánkban ez a változat 109.990 Ft-ba kerül) csökkentették, annak eladása jelentősen felfutott. A piaci részesedését tekintve a rivális Nintendo és Microsoft játékkonzoljai mögött csak a 3. helyen álló PS3-ból novemberben először sikerült többet értékesíteni Japánban, mint az igen sikeres Nintendo Wii-ból. Európában hetente 200.000 PS3 fogy, és az USA-ban az ünnepi vásárlási szezon kezdetének első hetében 160.000-170.000 kelt el.A meglóduló PS3 eladásoknak viszont ára van. Egyedül a második gazdasági negyedévben 849 millió dollár (kb. 150 milliárd Ft) vesztesége volt a Sony Computer Entertainment divíziónak, s rövidtávon ez a veszteség még tovább növekszik most, hogy mindenegyes 399 dolláros Blu-ray meghajtót tartalmazó konzol eladásán több száz dollárt veszít.
A Sony tehát hajlandó megfizetni a PS3 minél nagyobb piaci részesedésének árát, mert a konzol kulcsszerepet játszik jövőbeli stratégiai terveiben. Erre alapozva kívánja ugyanis a japán cég is az Apple és a Microsoft példáját követve elindítani saját internetes nagyfelbontású videoletöltő szolgáltatását. A Sony hálózati szolgáltatása jelenleg a PS3-ra íródott játékok letöltésére szolgál.
És ott van persze a nagyfelbontású optikai lemezformátumok közötti formátumháború is. Stringer ezzel kapcsolatban elismerte, hogy még mindig nem dőlt el melyik formátum kerül ki győztesen a küzdelemből, bár a Blu-ray Disc előnyben van a rivális HD DVD-vel szemben. „Lendületben vagyunk” mondta. „De jelenleg ez minden.”
Kapcsolódó linkek:
Zajlik az USA-ban is az ünnepi vásárlási szezon, s közben a formátumháború
Túl a 2,7 millió Észak-Amerikában eladott Blu-ray lejátszón
A Sony 10.000 álláshelyet szüntet meg