1. Oldal
Nyeregben a Microsoft Windows Media9? Előnyben a HD-DVD?
A DVD Forum által már jóváhagyott HD-DVD, kapcsán a szervezet kormányzó bizottsága február 25-26-ai tokiói ülésén számos fontos döntést hozott, melyek befolyásolhatják a két egymással versengő formátum sorsát is.
Jóváhagyták a formátum 0.9-es verziószámú újraírható (RW) változatának specifikációját, melynek kapacitása – a 15GB-os egyrétegű és 30GB-os kétrétegű csak olvasható változatokkal szemben – 20GB lesz. Ez jelentős előrelépés, mert a versenytárs Blu-ray Disc már a kezdettől fogva újraírható formátumként is létezik.
Elhalasztották a döntést a HD-DVD hangformátuma kapcsán. A kötelezően választható („mandantory”) formátumoknak javasolt tömörített DD+ (Dolby Digital) és DTS++ (Digital Theater System), valamint a tömörítetlen MLP (Meridian Lossless Packing) audió formátumokat egyelőre nem hagyták jóvá.
Talán a legjelentősebb megegyezés a HD-DVD tömörített videó formátumát illetően született. Ezek szerint nem véglegesen jóváhagyták, hogy az MPEG2, a Windows Media9 (VC-9) és az MPEG4 AVC (H.264) videó „CODEC”-ek lehetnek a lejátszó készülékek kötelezően választható formátumai. A véglegesítés feltétele, hogy 60 napon belül minden formátumnak meg kell újítania licenc feltételeit.
A WM9 beemelése a szabványba érdekes helyzetet teremthet. Ezzel ugyanis az eddig csak a Toshiba és az NEC által támogatott HD-DVD jelentős szövetségessel erősödik a Microsoft személyében.
A döntés igazi nyertese a Microsoft lehet, mely így a PC-s multimédia célokra fejlesztett technológiáját az Interneten kívül is kamatoztathatja. Múlt szeptemberben a cég, mint jövőbeli szabványt már előterjesztette a WM9-et az SMPTE (Society of Motion Picture and Television Engineers) szabványosítási szervezetnél. A DVD Forum feltételes jóváhagyása jótékonyan befolyásolhatja az iparág más szabványosítási szervezeteinek műszaki döntéshozóit is.
A Microsoft célja világos: ha sikerül versenytárs szabványt szembeállítania a jelenleg szinte egyeduralkodó MPEG2 videó tömörítéssel, akkor az bekerülhet a legkülönbözőbb termékekbe. Mindez a tisztán webes technológiákkal összehasonlítva sokkal szélesebb felhasználást és persze hatalmas pénzt jelent. Ismerve az Internetes kultúra „szabadabb” felhasználási szokásait, egy videó „codek” használatából sokkal kevesebb bevétel érhető el, de ha az beépül minden nagyfelbontású TV készülékbe, DVD lejátszóba, műhold- és kábelvevőbe stb. – kódolóként/dekódolóként 10-15 centes jogdíjjal számolva – akkor csak „csörög a kassza”.
A döntést kommentálva Amir Majidimehr a Windows Digital Media divíziójának elnöke az Internet és a szórakoztatóelektronika konvergenciájáról beszélt és arról, hogy a Microsoft „codek”-je a legjobb képminőségről szóló szavazást megnyerve ledöntötte a technológiával szembeni korlátokat. A DVD Forum számos más céget tömörítő kormányzói bizottságában pedig ott van a Disney, a Warner, a Sony és a Panasonic is.
Persze Hollywood és a szórakoztatóelektronikai cégek tartanak a Microsoft piaci versenyhez való hozzáállásától. A vélekedés szerint, ha a Microsoft beteszi a lábát üzletükbe, a technológiáért felszámított rendkívüli licencdíjjal végül átveszi az irányítást.
Majidimehr erre azt mondta: „Ezek a félelmek ott voltak a fejekben, de végül azt mondták, megbíznak a Microsoft-ban. Ez most megköveteli tőlünk, hogy készek legyünk olyan licencfeltételeket nyújtani, melyeket az iparág el tud fogadni.”
A VC-9 szabvánnyá válásának az a feltétele is teljesülni látszik, hogy a szoftvert – a Microsoft történetében először – nyílttá tették a külső fejlesztők számára, akik letölthetik annak műszaki specifikációját, fejleszthetnek rá bármiféle elkötelezettség nélkül.
Jóváhagyták a formátum 0.9-es verziószámú újraírható (RW) változatának specifikációját, melynek kapacitása – a 15GB-os egyrétegű és 30GB-os kétrétegű csak olvasható változatokkal szemben – 20GB lesz. Ez jelentős előrelépés, mert a versenytárs Blu-ray Disc már a kezdettől fogva újraírható formátumként is létezik.
Elhalasztották a döntést a HD-DVD hangformátuma kapcsán. A kötelezően választható („mandantory”) formátumoknak javasolt tömörített DD+ (Dolby Digital) és DTS++ (Digital Theater System), valamint a tömörítetlen MLP (Meridian Lossless Packing) audió formátumokat egyelőre nem hagyták jóvá.
Talán a legjelentősebb megegyezés a HD-DVD tömörített videó formátumát illetően született. Ezek szerint nem véglegesen jóváhagyták, hogy az MPEG2, a Windows Media9 (VC-9) és az MPEG4 AVC (H.264) videó „CODEC”-ek lehetnek a lejátszó készülékek kötelezően választható formátumai. A véglegesítés feltétele, hogy 60 napon belül minden formátumnak meg kell újítania licenc feltételeit.
A WM9 beemelése a szabványba érdekes helyzetet teremthet. Ezzel ugyanis az eddig csak a Toshiba és az NEC által támogatott HD-DVD jelentős szövetségessel erősödik a Microsoft személyében.A döntés igazi nyertese a Microsoft lehet, mely így a PC-s multimédia célokra fejlesztett technológiáját az Interneten kívül is kamatoztathatja. Múlt szeptemberben a cég, mint jövőbeli szabványt már előterjesztette a WM9-et az SMPTE (Society of Motion Picture and Television Engineers) szabványosítási szervezetnél. A DVD Forum feltételes jóváhagyása jótékonyan befolyásolhatja az iparág más szabványosítási szervezeteinek műszaki döntéshozóit is.
A Microsoft célja világos: ha sikerül versenytárs szabványt szembeállítania a jelenleg szinte egyeduralkodó MPEG2 videó tömörítéssel, akkor az bekerülhet a legkülönbözőbb termékekbe. Mindez a tisztán webes technológiákkal összehasonlítva sokkal szélesebb felhasználást és persze hatalmas pénzt jelent. Ismerve az Internetes kultúra „szabadabb” felhasználási szokásait, egy videó „codek” használatából sokkal kevesebb bevétel érhető el, de ha az beépül minden nagyfelbontású TV készülékbe, DVD lejátszóba, műhold- és kábelvevőbe stb. – kódolóként/dekódolóként 10-15 centes jogdíjjal számolva – akkor csak „csörög a kassza”.
A döntést kommentálva Amir Majidimehr a Windows Digital Media divíziójának elnöke az Internet és a szórakoztatóelektronika konvergenciájáról beszélt és arról, hogy a Microsoft „codek”-je a legjobb képminőségről szóló szavazást megnyerve ledöntötte a technológiával szembeni korlátokat. A DVD Forum számos más céget tömörítő kormányzói bizottságában pedig ott van a Disney, a Warner, a Sony és a Panasonic is.
Persze Hollywood és a szórakoztatóelektronikai cégek tartanak a Microsoft piaci versenyhez való hozzáállásától. A vélekedés szerint, ha a Microsoft beteszi a lábát üzletükbe, a technológiáért felszámított rendkívüli licencdíjjal végül átveszi az irányítást.
Majidimehr erre azt mondta: „Ezek a félelmek ott voltak a fejekben, de végül azt mondták, megbíznak a Microsoft-ban. Ez most megköveteli tőlünk, hogy készek legyünk olyan licencfeltételeket nyújtani, melyeket az iparág el tud fogadni.”
A VC-9 szabvánnyá válásának az a feltétele is teljesülni látszik, hogy a szoftvert – a Microsoft történetében először – nyílttá tették a külső fejlesztők számára, akik letölthetik annak műszaki specifikációját, fejleszthetnek rá bármiféle elkötelezettség nélkül.