A 3D TV-k nem váltották be gyártóik reményeit, ezért most a 4K Ultra HD TV-ktől várják a piac fellendülését. De juthat-e az új technológia ugyanarra a sorsra, mint a 3D? Ezt elemzi az IHS konzultációs cég.
A Digitimes cikke szerint a TV panelgyártók az Ultra HD TV-k gyors növekedésére számítanak az elkövetkező négy évben. Azt várják, hogy a 2012-es 33.000-nél kevesebb után közel 943.000 Ultra HD LCD panelt szállíthatnak ki 2013-ban, az IHS piackutató szerint. A következő két évben még gyorsabban futna fel a kiszállított mennyiség, 2015-ben 7,1 millió darabra, ami aztán 2017-re elérné a 20,8 milliót.
A TV gyártók a múltból tanulva most eltökéltnek látszanak, hogy a 3D-vel elkövetett hibákat nem megismételve az Ultra HD TV-t sikeressé tegyék. Még mindig nem ismert azonban, hogy mekkora a kereslet az Ultra HD TV-k iránt, és az alacsonyabb gyártási kihozatal, a magasabb költségek, a lassabb TV értékesítés, a tartalom hiánya és a gyártási késlekedések mind az iparág által vártnál gyengébb növekedéshez vezethetnek.
A 3D megjelenésekor a nagy TV márkák gyártói azt gondolták, hogy az olyasfajta változást hoz, mint amilyen a fekete-fehérről a színes televíziókra való áttérés volt. Abban is reménykedtek, hogy termékeiket megkülönböztetve versenyelőnyre tesznek szert és növelhetik nyereségességükét. A valóság azonban rácáfolt ezekre a várakozásokra. A 3D gyenge befogadása ráébresztette a főbb TV márkákat, hogy a 3D TV képességet csak további funkcióként tudják eladni, ráadásul jelentős felár nélkül. Így aztán 2012 végére az összes eladott LCD TV-nek csak mintegy 20%-á volt 3D az IHS szerint.
Az induláskor a 3D TV-k piaca három akadállyal nézett szembe: a tartalom, az ár és a technológia. Hiába a 3D mozifilmek, mint az Avatar népszerűsége, egyszerűen nem volt, és még ma sincs elég 3D tartalom a televíziók számára. A 3D TV-k felára duplája volt a közönséges készülékekének, és talán a legjelentősebb akadály, hogy a fogyasztók nem a megszokott módon, hanem csak szemüveget viselve nézhetik a 3D-t. Ezek akadályozták a 3D befogadását az IHS szerint.
Sokan hiszik, hogy az Ultra HD is hasonló sorsra jut, mint a 3D, mert a formátumhoz nincs televíziós tartalom, és a bevezető árak nagyon magasak. Van azonban néhány jelentős különbség. Először is, az Ultra HD TV nézéséhez nem kell szemüveget viselni, és az nagyobb képmélységével magával ragadó élményt nyújt – tegyük hozzá, hogy csak akkor, ha a nagyobb felbontású képét megfelelő nagy képméretben nézzük. A felskálázó technológiák révén pedig szubjektíven még a szokványos HD tartalmak is jobb minőséggel jeleníthetőek meg ezeken a készülékeken.
Tanulva a múlt tapasztalataiból sok TV márka aktívan dolgozik azon, hogy a készülékek mellé Ultra HD televíziós tartalmakat is kínáljon. Japán 2014-ben tervezi elkezdeni az UHDTV műsorsugárzást, két évvel korábban, mint eredetileg tervezte. Az Ultra HD tartalmak előállítására alkalmas felbontású fényképezőgépek és videokamerák már ma is kaphatóak, és egyre több 4K mozifilm látható.
Az Ultra HD TV-re irányuló fokozott figyelem részben annak is köszönhető, hogy gyártási nehézségek miatt késik az OLED TV-k kereskedelmi forgalmazása. Az Ultra HD TV technológia előretörésével a panelbeszállítók és márkák agresszíven dolgoznak az árak csökkentésén, és még 2013 végére várhatóak olcsóbb Ultra HD TV-k, főleg a 127 – 254 centis (50 – 100 inch) képmérettel.
Kapcsolódó linkek:
BBC és Sony kísérleti UHDTV közvetítés Wimbledonból
UHDTV közvetítés is lesz a 2014-es FIFA VB-ről
Sony FMP-X1: a 4K Ultra HD médialejátszó és filmterjesztés
A 4K LCD TV panelek kiszállítása eléri a 2,6 milliót 2013-ban
Hétmillióra nőhet az Ultra HD TV-k eladása 2016-ra
Japán a 2014-es foci VB-vel kezdi az UHDTV műsorsugárzást
OLED vagy inkább 4K TV?
A TV gyártók a múltból tanulva most eltökéltnek látszanak, hogy a 3D-vel elkövetett hibákat nem megismételve az Ultra HD TV-t sikeressé tegyék. Még mindig nem ismert azonban, hogy mekkora a kereslet az Ultra HD TV-k iránt, és az alacsonyabb gyártási kihozatal, a magasabb költségek, a lassabb TV értékesítés, a tartalom hiánya és a gyártási késlekedések mind az iparág által vártnál gyengébb növekedéshez vezethetnek.
A 3D megjelenésekor a nagy TV márkák gyártói azt gondolták, hogy az olyasfajta változást hoz, mint amilyen a fekete-fehérről a színes televíziókra való áttérés volt. Abban is reménykedtek, hogy termékeiket megkülönböztetve versenyelőnyre tesznek szert és növelhetik nyereségességükét. A valóság azonban rácáfolt ezekre a várakozásokra. A 3D gyenge befogadása ráébresztette a főbb TV márkákat, hogy a 3D TV képességet csak további funkcióként tudják eladni, ráadásul jelentős felár nélkül. Így aztán 2012 végére az összes eladott LCD TV-nek csak mintegy 20%-á volt 3D az IHS szerint.
Az induláskor a 3D TV-k piaca három akadállyal nézett szembe: a tartalom, az ár és a technológia. Hiába a 3D mozifilmek, mint az Avatar népszerűsége, egyszerűen nem volt, és még ma sincs elég 3D tartalom a televíziók számára. A 3D TV-k felára duplája volt a közönséges készülékekének, és talán a legjelentősebb akadály, hogy a fogyasztók nem a megszokott módon, hanem csak szemüveget viselve nézhetik a 3D-t. Ezek akadályozták a 3D befogadását az IHS szerint.
Sokan hiszik, hogy az Ultra HD is hasonló sorsra jut, mint a 3D, mert a formátumhoz nincs televíziós tartalom, és a bevezető árak nagyon magasak. Van azonban néhány jelentős különbség. Először is, az Ultra HD TV nézéséhez nem kell szemüveget viselni, és az nagyobb képmélységével magával ragadó élményt nyújt – tegyük hozzá, hogy csak akkor, ha a nagyobb felbontású képét megfelelő nagy képméretben nézzük. A felskálázó technológiák révén pedig szubjektíven még a szokványos HD tartalmak is jobb minőséggel jeleníthetőek meg ezeken a készülékeken.
Tanulva a múlt tapasztalataiból sok TV márka aktívan dolgozik azon, hogy a készülékek mellé Ultra HD televíziós tartalmakat is kínáljon. Japán 2014-ben tervezi elkezdeni az UHDTV műsorsugárzást, két évvel korábban, mint eredetileg tervezte. Az Ultra HD tartalmak előállítására alkalmas felbontású fényképezőgépek és videokamerák már ma is kaphatóak, és egyre több 4K mozifilm látható.
Az Ultra HD TV-re irányuló fokozott figyelem részben annak is köszönhető, hogy gyártási nehézségek miatt késik az OLED TV-k kereskedelmi forgalmazása. Az Ultra HD TV technológia előretörésével a panelbeszállítók és márkák agresszíven dolgoznak az árak csökkentésén, és még 2013 végére várhatóak olcsóbb Ultra HD TV-k, főleg a 127 – 254 centis (50 – 100 inch) képmérettel.
Kapcsolódó linkek:
BBC és Sony kísérleti UHDTV közvetítés Wimbledonból
UHDTV közvetítés is lesz a 2014-es FIFA VB-ről
Sony FMP-X1: a 4K Ultra HD médialejátszó és filmterjesztés
A 4K LCD TV panelek kiszállítása eléri a 2,6 milliót 2013-ban
Hétmillióra nőhet az Ultra HD TV-k eladása 2016-ra
Japán a 2014-es foci VB-vel kezdi az UHDTV műsorsugárzást
OLED vagy inkább 4K TV?
Én úgymond „háromszor” néztem meg egy filmet 3D szemüveggel.Akkor, először és utoljára. A 3D szemüvege kicsi felüleletű, nyaktörő, régi mozik, Május1 mozi, stb, első széksorát felidéző szörnyű élmény volt. Nyakfájás lett csak a vége. Soha többet. A 3D nagyon hasznos funkció lehetett volna, ha eleve rögtön szemüveg nélküli koncepciót követ. Ehhez kellett volna egy normális, élvezhető hangrendszert, leakasztható, külső fatestű hangfalakkal beépíteni a televíziókba hozzá, a valós mély hangok miatt. Ráadásul tv adást sem adtak ebben a hang, és képrendszerben. Tartalom sem volt hozzá, jelenleg sincs, hozzáteszem. A 3D szemüveg horror áráról, és inkompatibilis tulajdonságáról más tévékhez, nem is beszélve. A 4K-val ugyanez a probléma, a szemüveget kivéve. Valószínű hogy a már most halott 3d sorsára fog jutni, mert nem fog tudni tömegcikké válni, mert mindkét típusú készülék ára és egy egyszerű magyar dolgozó fizetése közt egy teljes galaxis méretű űr van, ráadásul felesleges funkciókat kell megfizetni benne. Melyik tévéadás szolgáltató ad 3D vagy 4K tv adást? Egy sem. Ha lenne is, nyílván horror áron magyar módra, és emiatt még az előfizetők nagy csoportját is elveszítenék a szolgáltatók, ha csak ezt adnák. A hajlított tv is magjában halott, mert csak pont szembe ülve nézhető rendesen, nagyon kényelmetlen. Én egy forintot nem adnék egyikért sem. Sőt középről kiindulva bugyborékszerű képeltolódás, besötétülés, és torzitás is látható rajtuk.
A 3D valóban elbukott és jól látja ennek okait (a kényelmetlen szemüveg, a sokak számára szemet fárasztó technika és a televíziós tartalom hiánya).
A 4K és főleg a mellé társuló nagy dinamikatartomány (a HDR) azonban nem jut hasonló sorsra. A képminőségben valódi új élményt nyújtó technológiák (főleg a HDR) egyre elterjedtebbé válik. 4K HDR tartalmak nemcsak UltraHD Blu-ray lemezeken, de streaming videoszolgáltatásokon (lásd Netflix, Amazon Prime Video, stb.) is elérhetőek, és sok-sok főleg műholdas csatorna kínál 4K UHD műsort, bár ezek között valóban nincs még magyar műsorszolgálattó.
2020 évet írunk. Az emberek 90 százaléka ma már úgy néz filmet, hogy vesz egy wifis, smart, okos internetes nagyméretű ledes lapos képernyős televíziót, mindegy, hogy milyen márka, csak minél nagyobb legyen, maximum emberi középárban, nem nézve, hogy mekkora a felbontás. A mozgó alkatrészes, olvasófejes kütyüknek is befellegzett, lásd Blu-ray, és egykori társai,már nagyon régen, mert ha a smart tv youtube oldalára rákattint valaki, olyan filmet néz ingyen bérmentve, amit csak akar, és amikor csak akar. Az olvasófejes kütyüknek egyedül a szervizek örültek, amíg jól lehúzhatták a népet a javítás árával, ha egyáltalán hajlandó volt javíttatni valaki. De ez már csak múlt idő. Senki nem költene amúgy sem ilyen hülyeségre, ha még lenne is. Ki akar 4 havonta fejet cserélgetni egy kütyün? Majdnem olyan mint a lemezjátszó. Ha elkopik a tű, a szekrény mélyén végzi. Ráadásul még memóriában sem kell tárolni a filmeket. A Blu-ray és a Dvd lejátszó is egy őskövület, mint régen voltak a dinoszauruszok. Én kíváncsiságból néztem csak meg egy hajlított tv-t egyszer, de a mai napig nem tudtam rájönni, hogy mi volt a közepéből kiinduló bugyborék, és jobbra történő elsötétülés. Persze én nem az előírt 1,80 méterről néztem, lehet, hogy ezért tapasztaltam. Egyébként is, ki néz 2 méterről tévét? Főleg egy nagyot?
Hozzáteszem, hogyha csak azt nézem, hogy eleve maximum 3-4 életévre gyártják a televíziókat, (lásd „Fogyasztói társadalom, „ne javítsd, cseréld”), akkor mire az összes magyar lakásban lesz,( ha lesz), 4k, vagy HDR adás, legalább 3-4 évbe is beletelik. Ennek okát már az előző írásomban leírtam. Ezalatt a jelenlegi csodatévék jobb esetben csak elhasználódnak,csak egy harmad árban megvehető egyszerű mezei smart led tv funkcióit kihasználva, vagy teljesen elavulnak. Nem számolva az új trendekkel, fejlesztésekkel, és azzal, hogy jelenleg a legtöbb lakásban sima Hd tv adás van. Persze kb fél évente jönnek az új fejlesztések, 8k felbontás, 16-32k, és amúgy sem lehet követni ezt a dolgot.
Üzenet a jövőből: Elkerülte. :-J 😀
Még lenne hová fejlődni.