A vetítő
Bár a katódsugárcsöves vetítők mellett egyre erősebben „jön fel” az LCD és DLP technológia, mégis a mai napig sokan csak ezekkel tudják elképzelni házi-mozijukat. Nekik szeretnénk az alábbiakban leírni egy ilyen vetítőhelyet.
A vetítő
Sokak véleménye szerint a „tökéletes” videokép eléréséhez egy a képen (Barco CINE 8) láthatóhoz hasonló un. „csöves” CRT vetítő a legalkalmasabb, ezért képzeletbeli házi-mozinkat is egy ilyen projektorral felszereljük fel.
Persze nem mindegy, milyet választunk. Ha nagyobb felületet szeretnénk megvetíteni, ahhoz kellő fényerejű, legalább 8 colos (20 cm képátlójú) képcsövekkel rendelkező vetítő szükséges. Vannak már 12, illetve 20 colos változatok is, de ezeket inkább mozik vásárolják. A 8 colos csöves vetítők másik nagy előnye a fényerő mellett, hogy többségük nagy számítógépes felbontásokat is képes megjeleníteni. Kérdezhetnék, hogy miért fontos ez, hiszen házi-mozinkban főleg filmeket szeretnénk nézni videoról ill. DVD-ről. A válasz igen egyszerű. A magas számítógépes felbontáshoz a három képcső képét igen pontosan kell fedésbe hozni a vásznon. Ehhez a vetítőbe épített kifinomult, a pontosabb beállítást biztosító elektronikára és beállító ábrákra van szükség. Mindez a videoképeken is megmutatja jótékony hatását, főleg a kép sarkainál.
Miután kiválasztottuk a megfelelő típust, a vetítőt el kell helyezni a mennyezeten. Bár a vetítő tud asztalról is vetíteni, mégis több előnye van a mennyezeti szerelésnek. Egyrészt nincs útban, másrészt a vászonról visszaverődő fény egyenesen a nézőre irányul, harmadrészt nem mozdul el, így a beállítások megmaradnak. Sok vetítőben ventilátorok működnek, amelyek a hosszú élettartamot biztosítják számára. Ezek, bár nem túl hangosak, mégis sokakat zavarnak mozizás közben. Bevett gyakorlat ezért, hogy a berendezést egy hangszigetelt dobozba rejtik a mennyezeten, így a zaj kiküszöbölhető. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni, a projektor „hűtéséhez” szükség van levegőre.
Fontos az is, hogy a vetítendő forrás képe tökéletes minőségben jusson el a projektorhoz. A videomagnók és DVD lejátszók rendelkeznek un. kompozit videokimenettel, de ennek minősége nem megfelelő egy jó sorfelbontású képhez. Az S-videó jel már jobbnak tűnik, de a legtökéletesebb, ha a három színt és a szinkront külön-külön kábelen küldjük fel a vetítőnek. A legtöbb DVD lejátszóból ezek a jelek kivezethetőek. Persze ez még nem mindíg elég a tökéletes képhez. A kb. 500 képsor átvitelére képes (nem HDTV felbontású) videojelet érdemes sorduplázással, vagy inkább négyszerezéssel „finomítani”. A legtöbb vetítőgyártó ezt a processzort némi felárért beépíti magába a projektorba, de vannak erre szakosodott cégek is, amelyek – néha igen borsos árért – nagyon jó minőségű külső egységeket kínálnak. Tegyünk be ebből is egyet mozinkba. Nos, azt hiszem a megfelelő képről már gondoskodtunk, jöhet a többi!
Sokak véleménye szerint a „tökéletes” videokép eléréséhez egy a képen (Barco CINE 8) láthatóhoz hasonló un. „csöves” CRT vetítő a legalkalmasabb, ezért képzeletbeli házi-mozinkat is egy ilyen projektorral felszereljük fel. Persze nem mindegy, milyet választunk. Ha nagyobb felületet szeretnénk megvetíteni, ahhoz kellő fényerejű, legalább 8 colos (20 cm képátlójú) képcsövekkel rendelkező vetítő szükséges. Vannak már 12, illetve 20 colos változatok is, de ezeket inkább mozik vásárolják. A 8 colos csöves vetítők másik nagy előnye a fényerő mellett, hogy többségük nagy számítógépes felbontásokat is képes megjeleníteni. Kérdezhetnék, hogy miért fontos ez, hiszen házi-mozinkban főleg filmeket szeretnénk nézni videoról ill. DVD-ről. A válasz igen egyszerű. A magas számítógépes felbontáshoz a három képcső képét igen pontosan kell fedésbe hozni a vásznon. Ehhez a vetítőbe épített kifinomult, a pontosabb beállítást biztosító elektronikára és beállító ábrákra van szükség. Mindez a videoképeken is megmutatja jótékony hatását, főleg a kép sarkainál.
Miután kiválasztottuk a megfelelő típust, a vetítőt el kell helyezni a mennyezeten. Bár a vetítő tud asztalról is vetíteni, mégis több előnye van a mennyezeti szerelésnek. Egyrészt nincs útban, másrészt a vászonról visszaverődő fény egyenesen a nézőre irányul, harmadrészt nem mozdul el, így a beállítások megmaradnak. Sok vetítőben ventilátorok működnek, amelyek a hosszú élettartamot biztosítják számára. Ezek, bár nem túl hangosak, mégis sokakat zavarnak mozizás közben. Bevett gyakorlat ezért, hogy a berendezést egy hangszigetelt dobozba rejtik a mennyezeten, így a zaj kiküszöbölhető. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni, a projektor „hűtéséhez” szükség van levegőre.
Fontos az is, hogy a vetítendő forrás képe tökéletes minőségben jusson el a projektorhoz. A videomagnók és DVD lejátszók rendelkeznek un. kompozit videokimenettel, de ennek minősége nem megfelelő egy jó sorfelbontású képhez. Az S-videó jel már jobbnak tűnik, de a legtökéletesebb, ha a három színt és a szinkront külön-külön kábelen küldjük fel a vetítőnek. A legtöbb DVD lejátszóból ezek a jelek kivezethetőek. Persze ez még nem mindíg elég a tökéletes képhez. A kb. 500 képsor átvitelére képes (nem HDTV felbontású) videojelet érdemes sorduplázással, vagy inkább négyszerezéssel „finomítani”. A legtöbb vetítőgyártó ezt a processzort némi felárért beépíti magába a projektorba, de vannak erre szakosodott cégek is, amelyek – néha igen borsos árért – nagyon jó minőségű külső egységeket kínálnak. Tegyünk be ebből is egyet mozinkba. Nos, azt hiszem a megfelelő képről már gondoskodtunk, jöhet a többi!