A fénykapcsoló
A DLP technológia igen erős lendületet vett a legutóbbi évek során. A katódsugárcsöves (CRT) és a folyadékkristályos (LCD) rendszerek egyik legnagyobb ellenlábasa lett a Texas Instruments által kifejlesztett DMD chip.
A fénykapcsoló
A DMD fénykapcsoló a mikro-elektromechanikai rendszerek csoportjába tartozik. Ilyenek még többek között a nyomásérzékelők, a gyorsulásmérők és a mikromechanikai rendszerek. A DMD-ket a CMOS-hoz hasonló technológiával, monolit úton készítik – egy CMOS memória felületére.
Minden fénykapcsolóhoz tartozik egy kb. 16 mikrométeres, négyzet alakú alumínium tükör, amely az alatta elhelyezkedő memóriacella állapotától függően két irányba verheti vissza a fényt. A tükör mozgatása elektrosztatikus tér segítségével történik, melyet a tükör és az alatta elhelyezkedő memóriacella közötti feszültségkülönbség létrehozásával érnek el. Ha a memóriacella bekapcsol, a tükör 10-12 fokban megdől, mikor kikapcsol, a tükör visszaáll alaphelyzetébe.
A fentiekből már nagyjából látható a működési elv. Ha a tükör bekapcsolt állapotban van, akkor az izzó által kibocsátott fényt a vetítőobjektívbe irányítja, egyébként pedig nem. Innen már inkább az optikai rendszer kérdése, hogy ezt a „sűrű”, információkkal teli fénynyalábot hogyan értelmezi.
A DMD fénykapcsoló kapcsolási ideje az emberi szem számára felfoghatatlanul gyors. Ezt a hihetetlen sebességet használják fel a megfelelő árnyalatok és tónusok megvalósításához. A chip egyes kis tükörcellái nemcsak arra kapnak parancsot, hogy be, illetve ki legyenek kapcsolva, hanem arra is, hogy mennyi időre. Amennyiben csak egy rövid pillanatra gyullad ki a képpont, azt halványnak, amennyiben pedig hosszabb időre, azt világosabbnak fogjuk találni.
A színes képet egy vagy három DMD chippel kombinált forgó vagy rögzített színszűrő segítségével valósítják meg. Az egyes alapszíneknek (vörös, zöld, kék) megfelelő képek a chip felületén alakulnak ki.
Amennyiben egyetlen chippel építik fel a vetítőt, úgy egy forgó színtárcsát alkalmaznak, amelyen az azt átvilágító fehér fény alapszíneire bontva jut a chip felszínére. A kialakuló alapszínű képek sorozata szemünkben ill. agyunkban áll össze összetett színes képpé.
A háromchipes eljárás során prizmát alkalmaznak szűrő gyanánt a három alapszín előállításához, és a chipek felszínén előálló alapszínű képek egyidejűleg jutnak el a nézőhöz.
A DMD fénykapcsoló a mikro-elektromechanikai rendszerek csoportjába tartozik. Ilyenek még többek között a nyomásérzékelők, a gyorsulásmérők és a mikromechanikai rendszerek. A DMD-ket a CMOS-hoz hasonló technológiával, monolit úton készítik – egy CMOS memória felületére.
Minden fénykapcsolóhoz tartozik egy kb. 16 mikrométeres, négyzet alakú alumínium tükör, amely az alatta elhelyezkedő memóriacella állapotától függően két irányba verheti vissza a fényt. A tükör mozgatása elektrosztatikus tér segítségével történik, melyet a tükör és az alatta elhelyezkedő memóriacella közötti feszültségkülönbség létrehozásával érnek el. Ha a memóriacella bekapcsol, a tükör 10-12 fokban megdől, mikor kikapcsol, a tükör visszaáll alaphelyzetébe.A fentiekből már nagyjából látható a működési elv. Ha a tükör bekapcsolt állapotban van, akkor az izzó által kibocsátott fényt a vetítőobjektívbe irányítja, egyébként pedig nem. Innen már inkább az optikai rendszer kérdése, hogy ezt a „sűrű”, információkkal teli fénynyalábot hogyan értelmezi.
A DMD fénykapcsoló kapcsolási ideje az emberi szem számára felfoghatatlanul gyors. Ezt a hihetetlen sebességet használják fel a megfelelő árnyalatok és tónusok megvalósításához. A chip egyes kis tükörcellái nemcsak arra kapnak parancsot, hogy be, illetve ki legyenek kapcsolva, hanem arra is, hogy mennyi időre. Amennyiben csak egy rövid pillanatra gyullad ki a képpont, azt halványnak, amennyiben pedig hosszabb időre, azt világosabbnak fogjuk találni.
A színes képet egy vagy három DMD chippel kombinált forgó vagy rögzített színszűrő segítségével valósítják meg. Az egyes alapszíneknek (vörös, zöld, kék) megfelelő képek a chip felületén alakulnak ki.
Amennyiben egyetlen chippel építik fel a vetítőt, úgy egy forgó színtárcsát alkalmaznak, amelyen az azt átvilágító fehér fény alapszíneire bontva jut a chip felszínére. A kialakuló alapszínű képek sorozata szemünkben ill. agyunkban áll össze összetett színes képpé. A háromchipes eljárás során prizmát alkalmaznak szűrő gyanánt a három alapszín előállításához, és a chipek felszínén előálló alapszínű képek egyidejűleg jutnak el a nézőhöz.