1. Oldal
Az Országgyűlés ma olyan a médiatörvényhez benyújtott törvényjavaslat-módosítást fogadott el, amivel a televíziós digitális átállás akár 2015-ig is kitolódhat, ami nemcsak EU irányelvet rúg fel, de szinte minden érdekeltet hátrányosan érint.
Ma hajnalban az Országgyűlés kormánypárti többsége a médiatörvényhez benyújtott törvényjavaslat-módosítással átírta a 2007. évi LXXIV., a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényt (Dtv.), ami eredetileg a digitális átállás, vagyis az analóg televíziós sugárzás leállításának céldátumát 2011. december 31-re tűzte ki. Az átállás feltétele az lett volna, hogy ekkorra az ország lakosságának 94 százaléka számára rendelkezésre álljon valamilyen digitális műsorszórási technológia.
Az elfogadott módosítás szerint a Dtv. 38. §-ának (1) bekezdése úgy változik, hogy a „digitális átállásnak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia”, és az átállás feltétele egyrészt az, hogy a lakosság legalább 94 százalékát elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, másrészt az, hogy rendelkezésre álljanak a vételére alkalmas készülékek is. Amennyiben a „feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatóak”, a digitális átállás határnapja akár 2014. december 31-ig is kitolható.
Mivel decembertől a MinDig TV lakossági lefedettsége már a 95%-ot is eléri ezért csak a vevőkészülékek feltételként való törvénybeemelése miatt kell a digitális átállás időpontját halasztani. A módosítást beterjesztők indoklása szerint a Dtv.-ben eredetileg meghatározott céldátumig „nem, vagy csak óriási pénzügyi és egyéb állami terhek útján” lehetne vevőkészüléket biztosítani az érintetteknek.
Nos, ez az érv eléggé sántít. Jövő év közepére várhatóan már csak néhányszázezer (kb. 300-500 ezer) olyan háztartás lesz, amelyeket esetleg szociális alapú támogatással kéne ellátni valamilyen digitális vétellel. Az érintettek számára ki lehetne dolgozni például egy más országokban már bevált kuponos rendszert, amivel platform-semlegesen kedvezményesen (mondjuk fél áron) juthatnának hozzá a rászorulók vagy a földi digitális műsorsugárzás vételéhez szükséges vevőkészülékhez, illetve csatlakozhatnának kábeles vagy műholdas digitális szolgáltatáshoz. Az ehhez szükséges forrás kevesebb, mint az a költségvetést is érintő veszteség, amit a digitális átállás időpontjának elhalasztása okoz. Csak a közszolgálati m1-es adás éves analóg sugárzási díja több mint amennyiért a rászorulókat vevőkészülékkel lehetne ellátni.
Inkább arról van szó, hogy a hazai digitális átállással kapcsolatos kormányzati munka különösen a kormányváltás óta lelassult.
A digitális átállás időpontjának elhalasztásával nem egyszerűen a korábban vállalt EU ajánlásoknak megfelelő időpontot nem tudja az ország tartani. EU-s irányelvet is sértünk azzal, hogy nem állítjuk le az analóg földfelszíni tévésugárzást 2011. december 31-én, hogy az így felszabaduló frekvenciákat más célokra lehessen hasznosítani, többek között a következő generációs LTE mobiltechnológiához.
Fájhat a feje a módosítás miatt az Antenna Hungáriának is, mert hiába nyerte el pályázaton 5 televíziós multiplex üzemeltetését, abból kettőt csak az analóg lekapcsolás után indíthat el, vagyis addig kevesebb műsort juttathat el a nézőkhöz, ami bevételkiesést okoz számára, és persze az államnak is.
Kapcsolódó linkek:
MinDig TV: decembertől szinte az egész országban HBO-val
Év végére elindul a digitális földfelszíni műsorszórás Magyarországon
Akár egy évet is csúszhat a digitális átállás