1. Oldal
A digitális filmszínházakban már alkalmazott Dolby Atmos surround hangformátum különösebb műszaki akadályok nélkül rövid időn belül a házi-mozikban is megjelenhetne, bár erről a Dolby Laboratories egyelőre nem nyilatkozik.
A digitális mozikban egy évvel ezelőtt megjelent Dolby Atmos formátumú hang hét nagy hollywoodi filmstúdió támogatásával már több mint 30 filmben jelent meg, és 28 ország több mint 90 mozijának hangrendszerét tették alkalmassá annak megszólaltatására.
A jelenlegi tipikusan 5.1 csatornás mozi hangrendszerek térhangzás technológiáinak egy-egy csatornába összekevert több hangja sajnos elfedi egymást, rontva ezzel a valósághű megszólalást. Ezzel szemben az Atmos egyedi hangok, úgynevezett hangobjektumok jeleivel hajtja meg a célnak megfelelően kialakított digitális mozik jelenleg akár 64 hangsugárzóját, amelyek között a nézők feje fölött elhelyezettek is vannak. A technológia azonban akár 128 egyidejű hang „streamet” támogat. A hangstúdiókban koordinátákat rendelnek minden egyes hanghoz, hogy leírják, azok helyét a háromdimenziós térben egy adott időpontban. Ráadásul a hangmérnököknek nem kell foglalkozniuk azzal, hogy a hangokat korlátozott számú diszkrét csatornába sűrítsék össze.
A hangobjektumok érzeti akusztikai ismereteken alapuló keverésével életszerűbb élmény hozható létre, amelyben több egyedi hang hallható tisztán és megkülönböztethetően. Emellett a hangok sokkal zavartalanabbul pásztázhatnak a hallgatók körül, és a térhangzás élménye is jobb lesz attól függetlenül, hogy ki hol ül a nézőtéren.
A technológia lefelé skálázható a 64-nél kevesebb hangsugárzót alkalmazó mozikban való megszólaláshoz, sőt akár egy sokkal kevesebb hangsugárzóból álló házi-mozi hangrendszerhez is. Az Atmos különböző méretű és akusztikai jellemzőkkel bíró szobákhoz is optimalizálható.
A hangsugárzók száma tehát nem akadálya az Atmos házi-mozikban való alkalmazásának, már csak megfelelő hangsávval rendelkező műsorforrásokra lenne szükség.
Atmos hangsáv akár már most is lehetne Blu-ray lemezeken, aminek bitfolyamát a meglévő Blu-ray lejátszók HDMI kimenetén át lehetne eljuttatni a jövőbeli Atmos dekóderrel rendelkező AV erősítőkbe. Bár technikai akadálya úgy tűnik nincs, mégsem tudni mikor lesznek ilyen AV erősítők. Ez ugyanis attól függ, mikor teszi a Blu-ray Disc Association (BDA) az új technológiát a Blu-ray szabvány részévé.
A BDA tavaly ősszel már létrehozott egy „a formátum kiterjesztését” vizsgáló munkacsoportot, hogy értékelje a Blu-ray formátumot esetleg kiegészítő új technológiákat. A munkacsoport három fő kritérium alapján határozza meg, hogy egy javasolt technológia, mint például a 4K Ultra HD felbontás, a magasabb (48-60Hz-es) képfrissítés, a kibővített színtér, illetve az új hangformátumok és hasonlók, ajánlhatóak-e a Blu-ray specifikációhoz. Vizsgálják a technikai megvalósíthatóságot, vagyis, hogy a javasolt technológia működik-e a Blu-ray lemezeken. Elemzik a várható piaci keresletet, tehát azt, hogy vajon elég fogyasztó vásárolná-e meg a technológiát, hogy a befektetés megtérüljön. Szempont az is, hogy a technológia milyen hatással van a meglévő Blu-ray lejátszókra, vagyis mi történik, ha egy olyan lejátszóban helyezik az új képességekkel rendelkező lemezt, ami azt nem támogatja. A cél ugyanis az, hogy ezek a lejátszók az új lemezekkel is működőképesek maradjanak, és az új funkciót figyelmen kívül hagyva játssza le a lemezeket, mint rendesen.
Ha a vizsgált technológia kielégíti a három említett kritériumot, akkor tudja ajánlani a munkacsoport a BDA igazgatótanácsának a specifikáció kiegészítését. Hogy ez mikorra várható, arról egyelőre nem tudni semmit. Ha a BDA nem engedi, hogy az ellenlábas tagok érdekei akadályozzák a folyamatot, akkor az Atmos és a DTS versengő formátuma a Multi-Dimensional Audio (MDA) hamarosan felkerülhet a Blu-ray lemezek következő generációjára.
Kapcsolódó link:
Dolby Atmos: a forradalmian új surround mozi hangformátum
A jelenlegi tipikusan 5.1 csatornás mozi hangrendszerek térhangzás technológiáinak egy-egy csatornába összekevert több hangja sajnos elfedi egymást, rontva ezzel a valósághű megszólalást. Ezzel szemben az Atmos egyedi hangok, úgynevezett hangobjektumok jeleivel hajtja meg a célnak megfelelően kialakított digitális mozik jelenleg akár 64 hangsugárzóját, amelyek között a nézők feje fölött elhelyezettek is vannak. A technológia azonban akár 128 egyidejű hang „streamet” támogat. A hangstúdiókban koordinátákat rendelnek minden egyes hanghoz, hogy leírják, azok helyét a háromdimenziós térben egy adott időpontban. Ráadásul a hangmérnököknek nem kell foglalkozniuk azzal, hogy a hangokat korlátozott számú diszkrét csatornába sűrítsék össze.
A hangobjektumok érzeti akusztikai ismereteken alapuló keverésével életszerűbb élmény hozható létre, amelyben több egyedi hang hallható tisztán és megkülönböztethetően. Emellett a hangok sokkal zavartalanabbul pásztázhatnak a hallgatók körül, és a térhangzás élménye is jobb lesz attól függetlenül, hogy ki hol ül a nézőtéren.
A technológia lefelé skálázható a 64-nél kevesebb hangsugárzót alkalmazó mozikban való megszólaláshoz, sőt akár egy sokkal kevesebb hangsugárzóból álló házi-mozi hangrendszerhez is. Az Atmos különböző méretű és akusztikai jellemzőkkel bíró szobákhoz is optimalizálható.
A hangsugárzók száma tehát nem akadálya az Atmos házi-mozikban való alkalmazásának, már csak megfelelő hangsávval rendelkező műsorforrásokra lenne szükség.
Atmos hangsáv akár már most is lehetne Blu-ray lemezeken, aminek bitfolyamát a meglévő Blu-ray lejátszók HDMI kimenetén át lehetne eljuttatni a jövőbeli Atmos dekóderrel rendelkező AV erősítőkbe. Bár technikai akadálya úgy tűnik nincs, mégsem tudni mikor lesznek ilyen AV erősítők. Ez ugyanis attól függ, mikor teszi a Blu-ray Disc Association (BDA) az új technológiát a Blu-ray szabvány részévé.
A BDA tavaly ősszel már létrehozott egy „a formátum kiterjesztését” vizsgáló munkacsoportot, hogy értékelje a Blu-ray formátumot esetleg kiegészítő új technológiákat. A munkacsoport három fő kritérium alapján határozza meg, hogy egy javasolt technológia, mint például a 4K Ultra HD felbontás, a magasabb (48-60Hz-es) képfrissítés, a kibővített színtér, illetve az új hangformátumok és hasonlók, ajánlhatóak-e a Blu-ray specifikációhoz. Vizsgálják a technikai megvalósíthatóságot, vagyis, hogy a javasolt technológia működik-e a Blu-ray lemezeken. Elemzik a várható piaci keresletet, tehát azt, hogy vajon elég fogyasztó vásárolná-e meg a technológiát, hogy a befektetés megtérüljön. Szempont az is, hogy a technológia milyen hatással van a meglévő Blu-ray lejátszókra, vagyis mi történik, ha egy olyan lejátszóban helyezik az új képességekkel rendelkező lemezt, ami azt nem támogatja. A cél ugyanis az, hogy ezek a lejátszók az új lemezekkel is működőképesek maradjanak, és az új funkciót figyelmen kívül hagyva játssza le a lemezeket, mint rendesen.
Ha a vizsgált technológia kielégíti a három említett kritériumot, akkor tudja ajánlani a munkacsoport a BDA igazgatótanácsának a specifikáció kiegészítését. Hogy ez mikorra várható, arról egyelőre nem tudni semmit. Ha a BDA nem engedi, hogy az ellenlábas tagok érdekei akadályozzák a folyamatot, akkor az Atmos és a DTS versengő formátuma a Multi-Dimensional Audio (MDA) hamarosan felkerülhet a Blu-ray lemezek következő generációjára.
Kapcsolódó link:
Dolby Atmos: a forradalmian új surround mozi hangformátum