Március 1-től a TV-k, monitorok és digitális reklámképernyők mellé is új energiafogyasztási címke jár, ami elődjéhez képest tartalmában és a készülékek besorolásában is változik.
2021. március 1-től már az új típusú energiafogyasztási címkével kell ellátni a TV-ket és monitorokat is, a régi címkéket pedig el kell távolítani. Első ránézésre a régi és az új címke nagyon hasonlóak, de vannak fontos különbségek. Mire kell figyelni, mennyire hasznos ez az új címke, és mit jelentenek a rajta lévő információk a jövőben?
Mi a baj a régi címkével?
A tíz éve bevezetett eddigi energiafogyasztási címke „A +++” és „G” közötti skálát használt a termékek energiahatékonyságának osztályozására. A nem túl intuitív, nehezen olvasható és értelmezhető pluszok sorából az átlagvásárló nem könnyen deríti ki, hogy mondjuk az „A ++” osztályba tartozó készülék valójában mennyivel rosszabb, mint egy „A +++” osztályba tartozó. Ráadásul úgy tűnik, hogy alig van készülék az alsóbb osztályokban. A TV-k többségét az „A +” és „B” közé sorolták, csak a 8K modellek kerültek alacsonyabb, jellemzően a „C” és a „D” osztályokba.
A legfontosabb változások
Az új címke energiahatékonysági skálája a jobb értelmezhetőség érdekében „A”-tól „G”-ig terjed, de változtak a vizsgálati módszerek és a kalkuláció is. Ebben továbbra is figyelembe veszik a képernyő felületét és a szabvány szerint 1.000 órányi működés energiafogyasztását adják meg. Ennél is fontosabb azonban, hogy az új követelmények sokkal szigorúbbak. Ennek eredményeként a legtöbb készülék a skálán sokkal hátrébb kerül. Az „A” osztályba gyakorlatilag még nem tartozik egy készülék sem energiahatékonyabb modellek kifejlesztésére ösztönözve a gyártókat.
Fontos változás, hogy a címkén a standard (SDR) és a nagy dinamikatartományú (HDR) képmódok energiafogyasztását is feltűntetik, mely utóbbi jelentősen magasabb lehet, mivel a sokkal fényesebb HDR kép előállítása több energiát igényel. Az új címke a Wattban mért teljesítményfelvételt és a hálózati kapcsolót jelző piktogramot már nem tartalmazza, a készülék felbontását viszont igen.
Minden címkén van egy QR kód, aminek segítségével a European Product Database for Energy Labelling (röviden EPREL), azaz az energiacímkézés európai adatbázisában további információkat lehet majd megtalálni az adott készülékről. Jelenleg még nem elérhető az adatbázis, de tudjuk mit tartalmaz majd. A készenléti állapot (hálózati kapcsolattal vagy anélkül) teljesítményfelvétele mellett kiderül majd belőle az alkalmazott displaytechnológia is – bár még nem tudni milyen részletességgel – és a képernyő frissítési gyakoriság is. Ha a készülék rendelkezik „beszédfelismerő szenzorral” (azaz mikrofonnal), akkor ez is szerepel az adatbázisban. A teljes jogi szöveg itt olvasható.
Aki 2020. november 1-je után vásárolt új TV-t általában mindkét címkével találkozhatott. Ez az átmeneti időszak 2021. március 1-jén ér véget. Az eladóknak ezután 14 nap áll rendelkezésükre a címkék cseréjére, mind online, mind áruházi értékesítés esetén.
Példaként az LG OLED55CX6LA régi és új energiafogyasztási címkéjét összehasonlítva azonnal látható, hogy a régin még „A” energiahatékonysági osztályba sorolt készülék az újon csak „G” besorolást kap az új, lényegesen szigorúbb előírások miatt.
Az elég manipulatív „151 kWh/év” régi adat helyett – ami úgy jön ki, hogy a fogyasztást napi négy órás használattal egy évre és 1000-el elosztva kiszámítják (109W x 4 x 365 / 1000 = 159W) majd 5%-kal korrigálják, ha a készülék fényérzékelővel van ellátva (159W x 0,95 = 151W) – az új címkén a „106 kWh/1000h” értéket találjuk. Ez egy egyértelmű adat, ami megmutatja mennyi a készülék energiafogyasztása 1000 óránként, és kiderül belőle a készülék teljesítményfelvétele is, ami SDR képmegjelenítés esetében 106 Watt. A különbség a régi (109 Watt) és az új teljesítményfelvétel között a kissé megváltozott kalkulációs módszernek tudható be.
Az új címkén ott a HDR képmód energiafogyasztása is, ami az SDR képmódhoz képest az OLED TV esetében sokkal magasabb, jól mutatva, hogy a készülék mennyivel több energiát igényel a magasabb csúcsfényesség előállításához.
Az új követelményekről
Az új szabványok nagyon szigorúak. Olyannyira, hogy jelenleg szinte minden létező készülék „G” címkét visel. Az osztályba sorolás az előírásnak megfelelően mért teljesítményt, a képernyő méretét (pontosabban felületének nagyságát) és bizonyos korrekciós tényezőket is figyelembe vevő képlettel kiszámolt energiahatékonysági mutató (EEI) alapján történik. Egy elnagyolt számítást elvégezve az alábbi táblázat azt mutatja, hogy egy 139 centis (55 hüvelykes) képátlójú TV-nek maximum mekkora lehet a teljesítményfelvétele az egyes energiahatékonysági osztályokba való bekerüléshez.
|
Energiahatékonysági osztály |
139 cm/55” TV max. teljesítményfelvétele |
| A |
25 W |
|
B |
33 W |
| C |
42 W |
|
D |
51 W |
| E |
64 W |
|
F |
77 W |
| G |
több mint 77 W |
Látható, hogy még az „F” osztály elérése sem egyszerű, mert ehhez a 139 centis (55 hüvelykes) TV kevesebb, mint 77 watt teljesítményt vehet csak fel. Összehasonlításképpen: a régi szabályozás szerint egy ugyanekkora TV az „A” osztályban 112 wattot, a „B” osztályban pedig akár 157 wattot is fogyaszthatott.
A sokkal szigorúbb besorolással a jobb energiahatékonyságú képernyők gyártására igyekeznek ösztönözni a gyártókat, de így a címke – legalábbis jelenleg – nem teljesíti azt a célját, hogy segítse a fogyasztókat a választásban. Ha minden TV ugyanabba a rossz osztályba tartozik, akkor a közöttük lévő különbség csak a címkén szereplő energiafogyasztási adat alapján ítélhető meg. De az új irányelvek valójában még ennél is tovább mennek.
Létezik szabályozás, ami maximális energiafogyasztást ír elő. Van ugyanis a fent említett energiahatékonysági mutatónak egy felső EEImax értéke, amit a készülékeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy újonnan piacra kerülhessenek. Azok a készülékeket, amelyek nem felelnek meg ennek a követelménynek 2021. március 1. után új termékként már nem kerülhetnek forgalomba, de a már piacon lévő termékekre ez természetesen nem vonatkozik. A 2021. március 1. után érvényes EEImax érték függ a képmegjelenítő felbontásától is, és a 8K (8.294.400 képpont) és e feletti felbontású valamint a „mikro LED” képernyőkre csak 2023. március 1. után lesz érvényes felső határérték.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy 2021. március 1. után például nem kerülhet piacra olyan új UHD 4K TV, ami 139 centis (55 hüvelykes) LCD képernyővel 105W-nál, ugyanekkora OLED képernyővel 115W-nál, 164 centis (65 hüvelykes) LCD képernyővel 139W-nál ugyanekkora OLED képernyővel 150W-nál több teljesítményt vesz fel. 2023. március 1. után tovább szigorodik a maximális energiafogyasztásra vonatkozó követelmény. Az LG OLED55CX6LA jelenlegi teljesítményfelvétele az új címke szerint 106W, de két év múlva megjelenő utódjának már meg kell majd elégednie 84 Wattal.
Ezekre a szigorú korlátokra vonatkozóan van persze egy átmeneti időszak. Csak azok az eszközök nem kerülhetnek piacra, amelyek túllépik a megadott küszöbértéket és amelyeket 2021. március 1. után gyártanak. Ilyen módon a gyártók 2021-es termékkínálatát valószínűleg kevéssé érintik még a szabályozás, mert az idei első készülékek az említett időpont előtt kerültek úgymond gyártásba.
Az új energiafogyasztási címke tehát nagyon szigorú előírásokat szab meg, és az új szabvány azt jelzi, hogy a jogalkotók keményen megkövetelik a készülékek jobb energiahatékonyságát. Az elkövetkező évekre szóló irányelv teljesítéséhez a gyártóknak sokat kell dolgozniuk azon, hogy a TV-knek és monitoroknak két év múlva jelentősen, 20–50%-kal vagy még nagyobb mértékben csökkenjen az energiafogyasztásuk, ha meg akarnak velük jelenni az európai piacon. Még több erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy jobb energiahatékonysági osztályba kerülhessenek a termékek. Mindez felveti azt a kérdést is, hogy az ilyen mértékű energiamegtakarítás hatással lesz-e a készülékek által előállított képminőségre. Majd meglátjuk.
Kapcsolódó tartalmak kereséséhez az alábbi címkék használatát javasoljuk.