1. Oldal
A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, vagy közismertebb nevén az ARTISJUS szeptember 1-jétől szakmailag megalapozatlannak tűnő módon kiválasztott termékekkel bővíti a védjegyes címkéi viselésére kötelezett termékek körét.
A címkével megfizetett jogdíj behajtásának törvényi hátteréül a hatályos Szerzői Jogi Törvény (1999. évi LXXVI. törvény) szolgál. Ennek 20. paragrafusa (1) és (2) bekezdése, mondja ki, hogy a művek, hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel a szerzőket, előadóművészeket, ill. a hangfelvételek előállítóit díjazás illeti meg. A jogdíj megfizetéséért a másolásra alkalmas „üres hang- és képhordozó” összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel.
Az üres hang- és képhordozók „címkézése” az audió- és videokazettákkal, írható/újraírható CD, DVD lemezekkel kezdődött, majd kiterjesztették az „MP3, IPod, IRiver-típusú integrált tárolóegységgel rendelkező zenelejátszókra” és memóriakártyákra is. 2006. szeptember 1-jétől tehát lesznek „HD DVD, HD TV” valamint „Blue Ray Disc, HD DVD Disc” megjelölésű „ARTISJUS címkék” is.
Az újonnan megsarcolandó termékek körének kiválasztása és terminológiai meghatározása mindenesetre meglehetős szakmai inkompetenciáról árulkodik, és súlyosan diszkriminatív is, ami jogosan válthatja ki az érintett termékek forgalmazóinak felháborodását.
A „Beépített merevlemezzel rendelkező DVD író, – lejátszó, – felvevő készülékek, és Beépített merevlemezzel rendelkező televízió készülékek” meghatározás felvet néhány problémát. A magyar nyelv szabályai szerint értelmezve, ez azt jelenti, hogy jogdíjat kell fizetni minden DVD író, – lejátszó, – felvevő készülék és televízió készülék után, mely beépített merevlemezzel rendelkezik. (a Népszabadság „Merevlemezes jogdíj” című július 24-ei híre szerint 80 GB-ig 4000, 160GB-ig 5000, 250GB-ig pedig 7000 forintot).
Ha kiterjesztve értelmezzük a meghatározást, akkor az összes DVD meghajtóval rendelkező számítógép is e készülékek körébe tartozik, hiszen azokban van merevlemez is, és megfelelő szoftverekkel alkalmasak is a „magáncélú másolására”. Kíváncsi vagyok, mit szól majd ehhez az informatikai ipar és kereskedelem?
Ha viszont szigorúan értelmezzük, nem kell jogdíjat fizetni ugyanakkor, ha a készülékben van ugyan „Beépített merevlemez”, de nem DVD író, – lejátszó, – felvevő, és nem „televízió készülék”. Ez súlyos diszkrimináció! Vajon miért maradtak ki a műsorok rögzítése érdekében merevlemezes tárolót tartalmazó műholdas vagy kábeles vevőegységek (a set-top box-ok)? Ez utóbbiak köznapi értelemben nem „televízió készülékek”, mert nincs képernyőjük és hangjuk sem.
A legnagyobb bakot azonban a „Blue Ray Disc, HD DVD Disc” megjelölésű „ARTISJUS címkék” kiadásával készül lőni az Egyesület. A címke kitalálói valamit már hallhattak az új, a DVD-t követő optikai lemezformátumokról, a Blu-ray Disc-ről (így kötőjellel a „Blu” és a „ray” szavak között) és a HD DVD-ről (Disc nélkül). De úgy tűnik, nem tudják, hogy az általuk helytelenül „Blue Ray Disc, HD DVD Disc” elnevezéssel illetett lemezek nem a törvény által „magáncélú másolására” alkalmas „üres hang- és képhordozók”. Mindkét új optikai formátumnak lesznek ugyan írható/újraírható lemezváltozatai (BD-R, BD-RW és HD DVD-R, HD DVD-RW), melyekre lehetne címkét ragasztatni, de a pontatlan megfogalmazással illetett, nem is tudni pontosan miféle „Disc”-ekre nem.
Itt lenne az ideje már a szóban forgó törvény módosításának. Különösen a címkeviselésre kötelezett termékek kiválasztásának és meghatározásnak jogát és gyakorlatát kéne felülvizsgálni, mert az a jelenlegi formájában önkényes, és csak fejetlenséghez valamint a törvény betarthatatlanságoz vezet.