A véglegesített és megjelent H.266/VVC a jelenleg használt HEVC-hez képest fele akkora fájlmérettel ugyanolyan minőségű 4K videót ígér.
Az MPEG szabványokat korábban kidolgozó csapat eredetileg 2021-re datálta az új videotömörítési technológia megjelenés, de a munkát igencsak felgyorsítva mostanra elkészült és kiadásra is került a hivatalosan H.266 kódjelű és „Versatile Video Coding” (VVC) elnevezésű videó kódoló-dekódoló (codec) eljárást.
A Fraunhofer HHI és iparági partnerei (Apple, Ericsson, Intel, Huawei, Microsoft, Qualcomm és Sony) sajtóközleménye szerint: „Ez az új szabvány fejlettebb tömörítést kínál, amely csökkenti az adatátviteli követelményeket a korábbi H.265/High Efficiency Video Coding (HEVC) szabványhoz képest a bitsebesség nagyjából 50%-kával. Más szóval a H.266/VVC gyorsabb videoátvitelt kínál azonos érzékelt minőséghez. Összességében a H.266/VVC az összes videofelbontás hatékony továbbítását és tárolását biztosítja az SD-től HD-n át akára 4K és 8K felbontásig, miközben támogatja a nagy dinamikatartományú videót és a mindenirányú 360°-os videót.”. Az állítások alátámasztására szolgáló teszteredményeket a sajtóközlemény nem tartalmaz.
A Fraunhofer magyarázta szerint: „Például a korábbi H.265/HEVC szabvány kb. 10 gigabájt adat átvitelét igényel egy 90 perces UHD videó továbbításához. Ezzel az új technológiával csak 5 gigabájtnyi adat szükséges az azonos minőség eléréséhez. Mivel a H.266/VVC-t az ultra nagy felbontású videotartalmakra tekintettel fejlesztették ki, az új szabvány különösen előnyös egy síkképernyős TV-n 4K vagy 8K videók streaming-je során.”
Az UHD Blu-ray lemezszabvány és az Apple TV+, Amazon Prime, Disney+, Netflix, Vudu továbbá számos más streaming szolgáltatás jelenleg HEVC videokódolást használ a 4K HDR minőségű filmek és TV-műsorok tömörítéséhez és terjesztéséhez. A YouTube a 4K felbontáshoz a Google VP9 tömörítést alkalmazza.
A H.266/VVC az akár 16K és 120 képkocka/sec felbontást és képsebességet is támogatja, mely utóbbi esetleg később még több is lehet.
A VVC fejlesztésében meghatározó szerepet játszó Fraunhofer kiemeli, hogy a globális internetes forgalom 80%-át a tömörített videoadatok teszik ki. Elmondásuk szerint a VVC-t „a tisztességes, méltányos és diszkrimináció-mentes (FRAND) elveken alapuló egységes és átlátható licencmodellnek megfelelően kínálják majd, az újonnan alapított Media Coding Industry Forum (MC-IF) által, aminek több mint 30 vállalat vagy szervezet a tagja. Az majd kiderül, hogy ennek a szervezetnek sikerül-e elkerülnie azt a súlyos engedélyeztetési zűrzavart, ami a HEVC széleskörű bevezetését anno akadályozta.
Az MPEG4 AVC (H.264) és a HEVC (H.265) után tehát a VVC (H.266) a következő lépés. Az AVC-t és a HEVC-et több mint 10 milliárd eszközben alkalmazzák aktívan, és ezekkel dolgozzák fel a videobitek összességének több mint 90%-át – a Fraunhofer szerint.
A VVC azonban már kapott egy igen erős versenytársat, és bizonyítania kell, hogy robusztusabb és hatékonyabb videokódolás, mint az Alliance for Open Media (AOM) által kidolgozott és máris erős pozícióban lévő AV1, melyet olyan cégek támogatnak, mint az Amazon, az Apple, az ARM, a Cisco, a Facebook, a Google, az IBM, az Intel, az LG, a Microsoft, a Mozilla, a Netflix és az Nvidia, hogy csak a legjelentősebbeket említsük.
A 2018-ban megjelent jogdíjmentes AV1 ugyancsak a HD és a 4K/8K UHD videók átvitelét optimalizálja, és dekódolása már hardveresen támogatott az LG, a Samsung és a TCL 2020-as 8K TV-iben. Az AOM már állítólag egy még hatékonyabb AV2 videokódolást fejleszt.
A H.266/VVC videó dekódolásához szükséges hardverchipek jelenleg fejlesztés alatt állnak, de még nem tudni, hogy azok várhatóan mikor jelennek meg a fogyasztási cikkekben. A 2018-ban a közzétett ütemterv szerint a hardveres kóderek-dekóderek 2021 közepére lennének készen állnak. Az első kódoló és dekóder szoftvert várhatóan ősszel jelenteti meg a Fraunhofer.
Kapcsolódó tartalmak kereséséhez az alábbi címkék használatát javasoljuk.