Hogy is áll a digitális átállás a Nemzeti Hírközlési Hatóság szerint

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) vizsgálata megállapítja, hogy az Antenna Hungária (AH), illetve a tulajdonában lévő Antenna Digitális Kft., a földfelszíni digitális műsorszóró-hálózatok üzemeltetője még nem teljesítette maradéktalanul a 2008 szeptemberében aláírt hatósági szerződésben foglalt kötelezettségeket, ezért az NHH Tanácsa erre szólította fel a társaságot még márciusban. Bár az NHH szerint egyes hiányosságokért objektív, külső körülmények, illetve az AH-tól független szereplők okolhatóak, amennyiben az AH nem teljesíti kötelezettségeit, piacfelügyeleti eljárás keretében szankciókkal (pl. bírság) sújthatják.

Az AH ismertethette a felszólításban megjelölt hiányosságok meghatározott, ésszerű időn belül történő megszüntetése érdekében tervezett lépéseit, intézkedéseit, de ha az NHH ezeket nem tartja elégségesnek, arányosnak vagy kellően hatékonynak, akkor további felhívás nélkül szankcionálhat.

Az NHH elsősorban a hatósági szerződésben foglalt AH-t terhelő kötelezettségek teljesülését ellenőrizte. Négy alapvető kötelezettség-csoportot vizsgáltak a digitális televíziós és rádiós műsorszórás tekintetében, s az alábbi megállapításokra jutottak.

1. Az AH a vállalthoz képest egy hónapot késve kezdte meg a műsorszórást, és a DVB-T hálózaton a kiépítettség 3 százalékkal marad el a vállalt 59 százaléktól, míg a DVB-H hálózaton a beltéri lefedettség csupán 8 százalékos, a vállalt 16 százalék helyett. Az NHH a következő hálózatbővítési ütem végéig (2009. november 1.) adott határidőt a kötelezettség teljesítésére.

2. Az AH-nak a vonatkozó jogszabályok és a hatósági szerződés alapján alapvetően 3 műsortovábbítási kötelezettsége van.

2/a. A közszolgálati műsorok (MTV1, MTV2, Duna TV, MR1-Kossuth, MR2-Petőfi, MR3-Bartók) DVB-T, DVB-H platformokra vonatkozó szerződéskötési és továbbítási („must carry”) kötelezettsége jelenleg csak a Duna TV vonatkozásában teljesül, s erről az NHH szerint nem kizárólag az AH tehet. Az utóbbi szerződéskötési szándéka ellenére nem jöttek létre további megállapodások, mert a szükséges közbeszerzési eljárást a Magyar Rádió Zrt. nem írta ki, a Magyar Televízió Zrt. pedig még nem zárta le.

Az NHH szerint a szerződéskötési kötelezettség a közszolgálati műsorszolgáltatóra is vonatkozik, ezért a hatóság áttekinti, mit tehetne a jogérvényesítés érdekében, és vizsgálni fogja a szerződések meghiúsulásának körülményeit.

Az NHH azon a véleményen van, hogy a közszolgálati műsorok nagyfelbontású (HD) sugárzása médiapolitikai, stratégiai döntést igényel, mert szerintük ez korlátozza a rendelkezésre álló kapacitásokat, szűkítheti az elérhető kínálatot és a közszolgálati feladatok ellátását is jelentősen befolyásolja.

2/b. Törvényben meghatározott műsorszolgáltatók szerződéses ajánlata esetén is szerződéskötési és továbbítási kötelezettsége van az AH-nak. E tekintetben a HírTv, ATV kódolt, előfizetéses terjesztése és a Katolikus Rádió kísérleti jellegű adása már zajlik. Kötelezettségvállaló nyilatkozatuk ellenére szerződés nem jött létre az RTL-Klub-al és a TV2-vel, mert mindkettő keresettel élt a bíróságon, amelyben a műsorterjesztési szerződés létrehozatalát, illetve tartalmának megállapítását kérték. Az NHH szerint a két kereskedelmi csatorna DVB-T elérhetősége kulcsfontosságú a platform sikere – a további csatornák platformon történő megjelenése – szempontjából.

2/c. Az AH által a hatósági szerződésben vállalt két műsorszolgáltató műsoraira vonatkozó továbbítási kötelezettségét nem teljesítette az AH. A két csatorna (Viasat, HUMOR1) közül legalább egyet már 2008-ban elérhetővé kellett volna tennie az AH-nak, de a műsorszolgáltatók visszaléptek korábbi írásban rögzített szándékuktól.