A két formátum
A Blu-ray Disc Group formátumuk nagy tárolókapacitását és fejlett interaktivitását, a HD-DVD oldal pedig az alacsonyabb gyártási költséget és a jelenlegi DVD-vel való kompatibilitást emeli ki.
Eközben a nagyhatalmú stúdiók urai sztoikus nyugalommal szemlélik a két tábor közt zajló csatát és arra várnak, hogy a küzdő felek megmutassák a számukra legfontosabbat, nevezetesen, hogy azok formátumai miként védik a nagyfelbontású tartalmat a kalózmásolás ellen.
Blu-ray Disc: nagy kapacitás és fejlett interaktivitás.
Formátumuk alkalmasságát az interaktív alkalmazások terén pedig azzal igyekeztek fitogtatni, hogy nyilvánosságra hozták partneri megállapodásukat a PC gyártó Dell Computers és Hewlett-Packard-al, mely cégek elkötelezték magukat, hogy számítógépes Blu-ray lemezmeghajtót fejlesztenek ki.
Néhány Hollywoodi stúdió, különösen a Walt Disney Co. és a Columbia TriStar nem győzik hangsúlyozni, hogy a feltörekvő szélessávú Internetes filmterjesztő platformokkal vívott versenyben bármely új média formátumnak képesnek kell lennie kapcsolódnia az Internethez. A terv ugyanis az, hogy a mozit lemezen megvásárlók számára az Interneten keresztül aktuális vagy akár élő bonusz anyagot nyújthassanak. A Blu-ray-t „a kezdetektől fogva a szélessáv előnyeinek kihasználására terveztük” mondta Dr. Paul Liao, a Matsushita Electric Corp. of America műszaki vezetője.
HD-DVD: alacsony költségek és kompatibilitás a jelenlegi DVD-vel.
A Toshiba és NEC azonban azt állítják, hogy a költségek és a jelenleg használatos DVD-vel való kompatibilitás sokkal fontosabb a stúdiók számára, mint a tárolókapacitás.
A Toshiba Media Network Company technológiai vezetője, Hisashi Yamada szerint: „A stúdiók hozzák meg a végső döntést, de azt gondoljuk, mi vagyunk előnyben”.
Az egyrétegű HD-DVD lemezeken 15GB adat tárolható, a Blu-ray lemezeken ezzel szemben 23,3, 25 vagy 27GB. A jelenlegi egyoldalas, egyrétegű DVD-k kb. 5GB-ot tárolnak, de a legtöbb mai DVD már kétrétegű, mely 9GB kapacitású.
Mivel a jelenlegi DVD formátummal azonos lemezt használ, ezért a HD-DVD-k a meglévő gyártósorokon készíthetőek, mely az évente sok száz millió lemezt előállító stúdiók számára jelentős költségmegtakarítást jelenthet.
A Blu-ray újfajta lemezt alkalmaz, melynek csak az átmérője azonos napjaink DVD lemezével, de annál némileg vékonyabb. A lemez új típusú anyagokból készül és mindez növeli az előállítási költséget, legalábbis a kezdeti években.
A fenti előnyt megragadva a Toshiba sokszorosító partnere a Memory-Tech jóvoltából igyekszik felpörgetni a tömeges – néhány esetben a stúdiók által átadott filmek felhasználásával készülő – műsoros HD-DVD-k megjelentetését.
Bár a HD-DVD formátumban a kék-ibolya lézert alkalmazzák, az NEC fejlesztőmunkájának köszönhetően tavaly év végén bejelentették, megszületett a HD-DVD formátumú készülékekbe építhető, a vörös-lézert is magában foglaló kombinált optikai fej. Ennek révén a Toshiba és NEC tábor olyan készülékeket építhet, melyben egy fej képes lejátszani a HD-DVD és a jelenlegi DVD és CD lemezeket.
A Blu-ray új típusú optikai fejet igényel és emiatt a jelenlegi DVD és CD lemezekkel kompatíbilis lejátszókhoz a gyártóknak két optikai fejet kell beépíteniük, mely költségesebb hardvert jelent, mivel lejátszók legdrágább alkatrésze éppen ez az optikai fej.
Blu-ray Disc: nagy kapacitás és fejlett interaktivitás.
Formátumuk alkalmasságát az interaktív alkalmazások terén pedig azzal igyekeztek fitogtatni, hogy nyilvánosságra hozták partneri megállapodásukat a PC gyártó Dell Computers és Hewlett-Packard-al, mely cégek elkötelezték magukat, hogy számítógépes Blu-ray lemezmeghajtót fejlesztenek ki.
Néhány Hollywoodi stúdió, különösen a Walt Disney Co. és a Columbia TriStar nem győzik hangsúlyozni, hogy a feltörekvő szélessávú Internetes filmterjesztő platformokkal vívott versenyben bármely új média formátumnak képesnek kell lennie kapcsolódnia az Internethez. A terv ugyanis az, hogy a mozit lemezen megvásárlók számára az Interneten keresztül aktuális vagy akár élő bonusz anyagot nyújthassanak. A Blu-ray-t „a kezdetektől fogva a szélessáv előnyeinek kihasználására terveztük” mondta Dr. Paul Liao, a Matsushita Electric Corp. of America műszaki vezetője.
HD-DVD: alacsony költségek és kompatibilitás a jelenlegi DVD-vel.
A Toshiba és NEC azonban azt állítják, hogy a költségek és a jelenleg használatos DVD-vel való kompatibilitás sokkal fontosabb a stúdiók számára, mint a tárolókapacitás.
A Toshiba Media Network Company technológiai vezetője, Hisashi Yamada szerint: „A stúdiók hozzák meg a végső döntést, de azt gondoljuk, mi vagyunk előnyben”.
Az egyrétegű HD-DVD lemezeken 15GB adat tárolható, a Blu-ray lemezeken ezzel szemben 23,3, 25 vagy 27GB. A jelenlegi egyoldalas, egyrétegű DVD-k kb. 5GB-ot tárolnak, de a legtöbb mai DVD már kétrétegű, mely 9GB kapacitású.
Mivel a jelenlegi DVD formátummal azonos lemezt használ, ezért a HD-DVD-k a meglévő gyártósorokon készíthetőek, mely az évente sok száz millió lemezt előállító stúdiók számára jelentős költségmegtakarítást jelenthet.
A Blu-ray újfajta lemezt alkalmaz, melynek csak az átmérője azonos napjaink DVD lemezével, de annál némileg vékonyabb. A lemez új típusú anyagokból készül és mindez növeli az előállítási költséget, legalábbis a kezdeti években.
A fenti előnyt megragadva a Toshiba sokszorosító partnere a Memory-Tech jóvoltából igyekszik felpörgetni a tömeges – néhány esetben a stúdiók által átadott filmek felhasználásával készülő – műsoros HD-DVD-k megjelentetését.
Bár a HD-DVD formátumban a kék-ibolya lézert alkalmazzák, az NEC fejlesztőmunkájának köszönhetően tavaly év végén bejelentették, megszületett a HD-DVD formátumú készülékekbe építhető, a vörös-lézert is magában foglaló kombinált optikai fej. Ennek révén a Toshiba és NEC tábor olyan készülékeket építhet, melyben egy fej képes lejátszani a HD-DVD és a jelenlegi DVD és CD lemezeket.
A Blu-ray új típusú optikai fejet igényel és emiatt a jelenlegi DVD és CD lemezekkel kompatíbilis lejátszókhoz a gyártóknak két optikai fejet kell beépíteniük, mely költségesebb hardvert jelent, mivel lejátszók legdrágább alkatrésze éppen ez az optikai fej.
A stúdiók és a másolásvédelem
A Blu-ray Disc Group formátumuk nagy tárolókapacitását és fejlett interaktivitását, a HD-DVD oldal pedig az alacsonyabb gyártási költséget és a jelenlegi DVD-vel való kompatibilitást emeli ki.
Hol állnak a stúdiók?
Az eddig egyetlen stúdió, mely formálisan is elkötelezte magát valamelyik oldal mellett, érthető módon a Sony által tulajdonolt Columbia. A Blu-ray sajtókonferencián Ben Feingold a Columbia TriStar Home Entertainment elnöke kifejtette, hogy a stúdió DVD kiadásból származó bevételei 2005-ben jutnak el a csúcsra és azután esni fognak, hacsak nem jelenik meg az új formátum.
Egy független stúdió magas rangú tisztségviselője szerint „Ez igaz lehet a Sony és a Warner (Home Video) esetében, mert ők már katalógusaikat alaposan kiégedték (értsd, megjelentették – a szerkesztő). Valószínűleg katalógusaik háromnegyedét kiadták már 9.98 dolláros áron. Nem vagyok biztos benne, hogy a többiek ennyire elsiették-e a dolgot.”
A Warner nyilvánosan még nem kötelezte el magát, de a jelenlegi DVD szabvány kifejlesztése során a Toshiba-val kialakult partneri viszonya miatt a HD-DVD formátum támogatójának tekinthető. Mivel a HD-DVD sok tekintetben azonos technológiára épül, a Warner az általa birtokolt DVD-hez kapcsolódó szabadalmaiból további jogdíj bevételre tehet szert, amennyiben HD-DVD rendszer lesz az iparág új szabványa.
Nem mellékesen a HD-DVD tábor korifeusai erőteljesen hangsúlyozzák, hogy szerintük bármely új formátumnak teljes egészében kompatibilisnek kell lennie a jelenlegi DVD-kkel, mert azok eladását 2008-ig egészen biztosan növekvő tendencia jellemzi majd.
Mindeközben a másolásvédelem továbbra is vitatott kérdés.
A jelenlegi DVD szabvány régóta „feltört” másolásvédelmi rendszere miatt a stúdiók mindenképpen biztosak akarnak lenni az új formátumok megfelelő védettségében.
Mindkét tábor magabiztosan állítja, hogy a stúdiók igényeinek mindenben megfelelő módon megoldotta a másolásvédelem műszaki kérdéseit. A stúdióvezetők ugyanakkor azt mondják, hogy amit eddig a versengő felek részéről láttak azok csupán elméletek, de valódi, mérnökeik által tesztelhető terméket még nincs.
A stúdiók igényei között szerepel egy világszerte működő, a gyártókig visszavezethető, a nagyfelbontású DVD-k azonosítására szolgáló rendszer, mellyel kiszűrhetőek a sokszorosítók által illetéktelenül a megengedett feletti számban nyomott lemezek is. Mindkét tábor szerint ez technikailag megoldható, de nem világos, hogy egy ilyen rendszer miként megvalósítható és adminisztrálható.
A Toshiba Digital Media ügyvezetője Yoshihiro Nitta szerint: „Ez sokkal inkább politikai probléma semmint technikai”.
Ebben a „harctéri jelentésben” részletesen nem foglalkoztunk vele, de tudni kell, hogy a háttérden ott figyel a (nevető?) harmadik rendszer is, mely a nagyobb hatékonyságú videó tömörítésre (pl. Windows Media 9) és a meglévő DVD formátumra épít.
Az eddig egyetlen stúdió, mely formálisan is elkötelezte magát valamelyik oldal mellett, érthető módon a Sony által tulajdonolt Columbia. A Blu-ray sajtókonferencián Ben Feingold a Columbia TriStar Home Entertainment elnöke kifejtette, hogy a stúdió DVD kiadásból származó bevételei 2005-ben jutnak el a csúcsra és azután esni fognak, hacsak nem jelenik meg az új formátum.
Egy független stúdió magas rangú tisztségviselője szerint „Ez igaz lehet a Sony és a Warner (Home Video) esetében, mert ők már katalógusaikat alaposan kiégedték (értsd, megjelentették – a szerkesztő). Valószínűleg katalógusaik háromnegyedét kiadták már 9.98 dolláros áron. Nem vagyok biztos benne, hogy a többiek ennyire elsiették-e a dolgot.”
A Warner nyilvánosan még nem kötelezte el magát, de a jelenlegi DVD szabvány kifejlesztése során a Toshiba-val kialakult partneri viszonya miatt a HD-DVD formátum támogatójának tekinthető. Mivel a HD-DVD sok tekintetben azonos technológiára épül, a Warner az általa birtokolt DVD-hez kapcsolódó szabadalmaiból további jogdíj bevételre tehet szert, amennyiben HD-DVD rendszer lesz az iparág új szabványa.
Nem mellékesen a HD-DVD tábor korifeusai erőteljesen hangsúlyozzák, hogy szerintük bármely új formátumnak teljes egészében kompatibilisnek kell lennie a jelenlegi DVD-kkel, mert azok eladását 2008-ig egészen biztosan növekvő tendencia jellemzi majd.
Mindeközben a másolásvédelem továbbra is vitatott kérdés.
A jelenlegi DVD szabvány régóta „feltört” másolásvédelmi rendszere miatt a stúdiók mindenképpen biztosak akarnak lenni az új formátumok megfelelő védettségében.
Mindkét tábor magabiztosan állítja, hogy a stúdiók igényeinek mindenben megfelelő módon megoldotta a másolásvédelem műszaki kérdéseit. A stúdióvezetők ugyanakkor azt mondják, hogy amit eddig a versengő felek részéről láttak azok csupán elméletek, de valódi, mérnökeik által tesztelhető terméket még nincs.
A stúdiók igényei között szerepel egy világszerte működő, a gyártókig visszavezethető, a nagyfelbontású DVD-k azonosítására szolgáló rendszer, mellyel kiszűrhetőek a sokszorosítók által illetéktelenül a megengedett feletti számban nyomott lemezek is. Mindkét tábor szerint ez technikailag megoldható, de nem világos, hogy egy ilyen rendszer miként megvalósítható és adminisztrálható.
A Toshiba Digital Media ügyvezetője Yoshihiro Nitta szerint: „Ez sokkal inkább politikai probléma semmint technikai”.
Ebben a „harctéri jelentésben” részletesen nem foglalkoztunk vele, de tudni kell, hogy a háttérden ott figyel a (nevető?) harmadik rendszer is, mely a nagyobb hatékonyságú videó tömörítésre (pl. Windows Media 9) és a meglévő DVD formátumra épít.