Beüzemelés
A JVC DLA-HD1 megújult technológiáinak köszönheti natív 15.000:1 kontrasztarányát. Erre eddig egyetlen vetítő sem volt képes. Arra voltunk kíváncsiak mennyi látszik ebből, s a többi műszaki tulajdonságából a vele vetített képen.
Beüzemelés
A DLA-HD1 menüje hat fő kategóriából áll. Ezek az angol nyelűt használva (magyarnyelvű sajnos nincs) az „Image”, „Setup”, „Video”, „Install.”, „Func.” és „Info.”.
Az „Image” menüben a képparaméterek beállításához férhetünk hozzá. Ezen belül az „Image Adjust”-ben a fontosabb képjellemzők: kontraszt, világosságszint, színtelítettség, kalibrálhatóak mondjuk egy tesztlemez mérőábráival, valamint a képélesség és zajcsökkentés amikkel a vetítő Gennum jelfeldolgozásának kiváló zajkorrekciója konfigurálható.
A „Color Temp.” azaz színhőmérséklet almenüben a gyári alapbeállítások és a felhasználói módosítás lehetősége található. A „Low”, „Middle” és „High” alapbeállítások közül a „Middle” felel meg a 6500 Kelvin fokos fehér fény színhőmérsékletének (a D65 kalibrálásnak). Akik maguk akarják beállítani a színhőmérsékletet a „User1/2”-öt választva tehetik ezt meg az RGB szabályzókkal, amik kiindulásként a „High” színhőmérséklet, azaz minden szín maximális értékén állnak, tehát csak csökkenthetőek. Az RGB szabályzók beállítása érinti az egész kép világosságszintjét is.
Ugyanez mondható el az „Offset” menüpontban található RGB szabályzásról is, mely kifejezetten az egyes alapszínek világosságszintjét állítja nagyobb lépésekben. Hogy ezek a lehetőségek elegendőek-e a színhőmérséklet pontos beállításához függ a vetítő gyári beállításának linearitásától, márpedig mint azt képminőség vizsgálatánál tapasztaltuk ez adott.
A „Gamma” menüben négy előre beállított gammakorrekciós görbe közül lehet választani. Ezek közül a „Normal” felel meg a videoszabványnak, az „A” görbével alig látható változás az előzőhöz képest, talán csak a feketéhez közeli sötét képelemek eltérése hangsúlyozottabb, és jobban érzékelhető mondjuk egy nem tökéletesen elsötétített szobában. A „B” nem túl érdekesek, mert a valamivel meredekebb gammagörbétől a színek kicsit tökéletlenebbek, de a képmélység nem javul. A „C” viszont a laposabb görbe miatt az enyhén megvilágított környezetben való vetítéshez alkalmazható.
Az „Image” menü utolsó almenüje a „Pixel Adjust” nagyszerű dolog. Végre egy vetítő, mely kellő fontossággal kezeli a képpontokat alkotó alapszínek pontos fedésének, azaz a konvergencia a kérdését. Bár egy ilyen felbontású 3 képmodulátoros vetítő esetén a képfelület összes képpontjában lehetetlen tökéletes konvergenciát elérni, azért annak elég jónak kell lennie ahhoz, hogy a megjelenített kép kontúros élein ne legyenek zavaró elszíneződések. Ebben a menüben a három alapszín összes képpontját néhány pixelnyivel jobbra-ballra illetve fel-le lehet léptetheti. Ez a léptetés az egész képet érinti, s ha például a kép baloldalán és jobboldalán nem azonos a konvergencia, akkor így nem lehet megoldani a problémát, vagyis csak a kép közepén el lehet érni a teljes fedést.
A többi menüről csak röviden: A „Setup” menü leginkább a különböző képbeállítások tárolására, illetve az eredeti gyári beállítások visszaállítására kínál lehetőséget, valamint furcsa mód itt van a HDMI PC/Video szintválasztás.
A „Video” menü a bemenőjelekkel kapcsolatos beállítási lehetőségeket kínál. Az „Install” menü a vetítő elhelyezésével és a képernyőn megjelenő kijelzéssel kapcsolatos beállításokat kezeli. A „Funkc.” menü a sehova máshová nem beilleszthető lehetőségeket tartalmazza, melyek közül a leghasznosabb a „Sleep Timer” valamint a 6 tesztábra, melyek segítik a vetítő beállítását. Az „Info.” menüben a kiválasztott bemeneten érkező videojel felbontása és formátuma, valamint a lámpa üzemóraszáma olvasható le.
Mindent összevetve a vetítő beállításához szükséges menüparaméterek a szükséges minimumra korlátozódnak.
A DLA-HD1 menüje hat fő kategóriából áll. Ezek az angol nyelűt használva (magyarnyelvű sajnos nincs) az „Image”, „Setup”, „Video”, „Install.”, „Func.” és „Info.”.
Az „Image” menüben a képparaméterek beállításához férhetünk hozzá. Ezen belül az „Image Adjust”-ben a fontosabb képjellemzők: kontraszt, világosságszint, színtelítettség, kalibrálhatóak mondjuk egy tesztlemez mérőábráival, valamint a képélesség és zajcsökkentés amikkel a vetítő Gennum jelfeldolgozásának kiváló zajkorrekciója konfigurálható.
A „Color Temp.” azaz színhőmérséklet almenüben a gyári alapbeállítások és a felhasználói módosítás lehetősége található. A „Low”, „Middle” és „High” alapbeállítások közül a „Middle” felel meg a 6500 Kelvin fokos fehér fény színhőmérsékletének (a D65 kalibrálásnak). Akik maguk akarják beállítani a színhőmérsékletet a „User1/2”-öt választva tehetik ezt meg az RGB szabályzókkal, amik kiindulásként a „High” színhőmérséklet, azaz minden szín maximális értékén állnak, tehát csak csökkenthetőek. Az RGB szabályzók beállítása érinti az egész kép világosságszintjét is.
Ugyanez mondható el az „Offset” menüpontban található RGB szabályzásról is, mely kifejezetten az egyes alapszínek világosságszintjét állítja nagyobb lépésekben. Hogy ezek a lehetőségek elegendőek-e a színhőmérséklet pontos beállításához függ a vetítő gyári beállításának linearitásától, márpedig mint azt képminőség vizsgálatánál tapasztaltuk ez adott.
A „Gamma” menüben négy előre beállított gammakorrekciós görbe közül lehet választani. Ezek közül a „Normal” felel meg a videoszabványnak, az „A” görbével alig látható változás az előzőhöz képest, talán csak a feketéhez közeli sötét képelemek eltérése hangsúlyozottabb, és jobban érzékelhető mondjuk egy nem tökéletesen elsötétített szobában. A „B” nem túl érdekesek, mert a valamivel meredekebb gammagörbétől a színek kicsit tökéletlenebbek, de a képmélység nem javul. A „C” viszont a laposabb görbe miatt az enyhén megvilágított környezetben való vetítéshez alkalmazható.
Az „Image” menü utolsó almenüje a „Pixel Adjust” nagyszerű dolog. Végre egy vetítő, mely kellő fontossággal kezeli a képpontokat alkotó alapszínek pontos fedésének, azaz a konvergencia a kérdését. Bár egy ilyen felbontású 3 képmodulátoros vetítő esetén a képfelület összes képpontjában lehetetlen tökéletes konvergenciát elérni, azért annak elég jónak kell lennie ahhoz, hogy a megjelenített kép kontúros élein ne legyenek zavaró elszíneződések. Ebben a menüben a három alapszín összes képpontját néhány pixelnyivel jobbra-ballra illetve fel-le lehet léptetheti. Ez a léptetés az egész képet érinti, s ha például a kép baloldalán és jobboldalán nem azonos a konvergencia, akkor így nem lehet megoldani a problémát, vagyis csak a kép közepén el lehet érni a teljes fedést.
A többi menüről csak röviden: A „Setup” menü leginkább a különböző képbeállítások tárolására, illetve az eredeti gyári beállítások visszaállítására kínál lehetőséget, valamint furcsa mód itt van a HDMI PC/Video szintválasztás.
A „Video” menü a bemenőjelekkel kapcsolatos beállítási lehetőségeket kínál. Az „Install” menü a vetítő elhelyezésével és a képernyőn megjelenő kijelzéssel kapcsolatos beállításokat kezeli. A „Funkc.” menü a sehova máshová nem beilleszthető lehetőségeket tartalmazza, melyek közül a leghasznosabb a „Sleep Timer” valamint a 6 tesztábra, melyek segítik a vetítő beállítását. Az „Info.” menüben a kiválasztott bemeneten érkező videojel felbontása és formátuma, valamint a lámpa üzemóraszáma olvasható le.
Mindent összevetve a vetítő beállításához szükséges menüparaméterek a szükséges minimumra korlátozódnak.