Mi a helyzet a hazai digitális földfelszíni műsorsugárzással

GURU

19 év ago

Az egyre népszerűbb nagyképernyős plazma és LCD TV-k tulajdonosai sokszor csalódottak az analóg televíziózás hibái miatt gyenge képminőség láttán. Megoldást a digitális műsorsugárzás mielőbbi elterjedése jelentene. Lássuk hogy is áll ennek ügye!

Egy nemrég lezajlott sajtótájékoztatón tettem fel a kérdést Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszternek, hogy „Mi a helyzet a hazai digitális földfelszíni műsorsugárzással?” Nem tudtam, hogy politikailag ilyen érzékeny ez a kérdés, ezért meglepett a kissé indulatos válasz:

„Nagyon haragszom azokra, akik megakadályozzák, hogy a digitális televíziózásban és a földi műsorszórásban továbblépjünk”. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) vezetője ezzel arra utalt, hogy a tárcája által a kérdéskörben kidolgozott törvényjavaslatot az ellenzék zátonyra futtatta, és nem támogatta az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) sem, melyet haragjában „kövületnek” titulált.

A hírközlési tárca által benyújtott, „a digitális műsorterjesztés szabályairól szóló törvényjavaslat” zárószavazására már nem került sor a február 13-ai utolsó parlamenti ülésnapon. Ennek oka, hogy a javaslat kétharmados többséget igénylő rendelkezéseinek köréről szóló módosítások kerültek elfogadásra. Vagyis a digitális televíziózás törvényi hátterének megteremtésére ebben a parlamenti ciklusban már nem kerül sor. A miniszter úgy vélte, hogy mindez árt Magyarországnak, különösen azért, mert a szomszédos országokban már folyik az ez irányú törvénykezés, s hazánk hátrányos helyzetbe kerülhet a frekvenciák elosztásánál, melyre idén májusban az ENSZ szakosított szervezete, az ITU (International Telecommunication Union) által szervezett Regionális Rádiótávközlési Konferencián Genfben kerül sor.

Ezután röviddel az ORTT nevében a Testület tagja Dr. Ladvánszky György úgy nyilatkozott, hogy „Szakmai kérdéseket szakmai módon kell megvitatni”. Majd utalt rá, hogy az IHM által elkészített, fent említett törvényi koncepcióra és törvényjavaslatokra az ORTT minden alkalommal reagált, megfogalmazta észrevételeit, s utolsó általa ismert változatával nem ért egyet.

Az ORTT legfőbb kifogása, hogy a digitális műsorterjesztés szabályairól szóló törvényjavaslat az Európai Unió szabályozási elveivel szemben nem választja szét az infrastruktúra-szabályozási és a tartalomszolgáltatási kérdéseket, számos tartalomszolgáltatási és kétharmados törvényben kezelendő elemet szabályoz, amelyeket ráadásul kizárólag hírközlési alapokon kezel. Az ORTT szerint a törvényjavaslat nem alkalmas céljának megvalósítására, vagyis a digitális földfelszíni televízió műsorszórásra történő átállás kapcsán a digitális műsorterjesztésre vonatkozó szabályozásra. A távközlési szabályzás a kapcsolódó tartalomszabályzással együtt háríthatja el a digitális átállást gátló tényezőket.

Az ORTT nyilatkozata szerint a törvényjavaslat el nem fogadása miatt Magyarországot a nemzetközi frekvenciakoordinációs eljárásban nem érheti hátrány, hiszen ennek folyamata már több éve zajlik, s a Testület a Regionális Rádiótávközlési Konferencián képviselendő elveket már 2004. évben megfogalmazta és átadta az IHM-nek megfelelő képviselet biztosítása érdekében.

A Kormány irányítása, ezen belül az IHM felügyelete alatt működő Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) dolgozik jelenleg a hazai digitális televíziós műsorszórás távközlési szakmai feltételeinek megteremtésén. Ezen belül legfontosabb feladatuk, hogy a frekvenciakoordináció keretén belül elvégezzék azokat a nemzetközi egyeztetéseket, melyek zavartalan és minél teljesebb digitális műsorsugárzási lefedettséget biztosítanak majd az ország területén. A Hatóság készítette és készíti elő azokat a terveket, melyek alapján a hazánkat képviselők a lehető legjobb megállapodást igyekszenek elérni a május 15. és június 16. között zajló Regionális Rádiótávközlési Konferencián

Ezen tervek szerint Magyarországon a földi sugárzású digitális televíziós műsorsugárzás (DVB-T) céljára legalább 6, ha sikerül esetleg 8 országos lefedést biztosító úgynevezett „multiplexet” lehet majd üzemeltetni. Egy ilyen multiplex az átvitelt biztosító csatorna kapacitásától függően maximum 31, tipikusan 20 Mbit/sec adatátviteli kapacitást biztosít. Ebben a sávszélességben hat, de valóban kifogástalan képminőség elérése érdekében inkább csak négy hagyományos (720×576 képpontos, SDTV) felbontású vagy egy nagyfelbontású (HDTV) műsort lehet továbbítani. Vagyis nagyjából 25-30 országosan látható digitális TV műsor lesz majd fogható, de csak az után, hogy az analóg műsorsugárzást kikapcsolták.

Az NHH frekvenciakoordinációval foglalkozó szakértő munkatársai szerint az elosztásra kerülő frekvenciák megszerzésében az „egyenlő hozzáférés elve” játssza a legfontosabb szerepet, s ezért nem jelenthet hátrányt a törvényi háttér hiánya, de szerintük is kétségtelenül fontos lenne, hogy a szükséges a digitális átállással kapcsolatos tervek és szabályozások mielőbb megszülessenek.

A legkésőbb 2012-re befejeződő digitális átállással kapcsolatos teendőkkel egyébként egy kormányhatározattal létrehozott koordinációs bizottság – tagjai az IHM mellett az NKÖM, az ORTT, az NHH, a GVH, a MeH és az IM – foglakozik. Egyelőre nem ismertek az átállással kapcsolatos pontos elképzelések, és az előzőekben emlegetett törvényjavaslat el nem fogadása miatt az eddigi tervek is nyilván csúsznak.

Ha a megfelelő törvények megszületnének, akár rövid időn belül lehetőség lenne 1-1,5 multiplexen 4-6 digitális SDTV adás sugárzására. Mindez a törvények hiányában legalább egy évet késik.

Mindannyiunk nevében azonban azt remélem, hogy rövidesen felgyorsulnak a hazai digitális földfelszíni műsorsugárzással kapcsolatos események, mert ha nem, annak az egész ország látná kárát, s nemcsak a nagyképernyős plazma és LCD TV-k tulajdonosai bosszankodnának a gyenge képminőség miatt.