1. Oldal
A Pioneer 2010. márciusával befejezi G9-es plazma TV-i gyártását is, de kérdés, hogy a rendkívüli mély feketéiről híres KURO panelek technológiáját már ismerő Panasonic mikor gyárt majd hasonló minőségű TV-ket.
Aki már eldöntötte, hogy szeretne egy Pioneer KURO plazma TV-t, de eddig az árak további csökkentésére várt, az ne várjon tovább, mert nem érdemes. A hazai forgalmazó február elején közzétett fogyasztói árai úgy tűnik, már csak növekedhetnek – részben a forint árfolyamának esetleges további csökkenése, részben az általános forgalmi adó tervezett emelkedése miatt, de leginkább azért, mert a valószínűleg már csak az év végéig kitartó G9-es plazma TV készletek mindenegyes készüléke lassan „gyűjtői darabbá” válik. Emiatt még az a kivételes eset is előfordulhat, hogy ezeknek a rendkívüli képminőséget produkáló Pioneer plazma TV-knek az utolsó példányaiért még többet is kell majd fizetni.
Most, hogy a hivatalos bejelentés szerint a Pioneer felhagy a képernyő üzlettel, sokan teszik fel a kérdést, mi vezetett idáig, és mi lehet a tanulsága mindennek a hasonló, minőségi TV-ket gyártók számára.
A Pioneer fejlesztette ki és vitte piacra az első nagyfelbontású síkpaneles TV-t 1999-ben, vagyis sok tapasztalattal rendelkezik ezen a piacon. Nagyjából öt éve azonban a plazma TV gyártás veszteséges a cég számára annak ellenére, hogy készülékeik egyre jobb képminőséget és mind több tudást kínálnak.
A síkpaneles TV-k piacán tapasztalható aggasztó trend – nevezetesen, hogy nem lehet nyereségesen felsőkategóriás terméket előállítani – más neves gyártókat is súlyt. A Sony, a Panasonic, a Philips és a Toshiba is olyan jelentős veszteségekről számolt be az utóbbi időkben, amelyek mellett szinte eltörpül a Pioneer egész forgalma.
Sokak szerint nagy kockázatot vállalt a Pioneer, amikor a KURO-t a luxusmárkák közé pozícionálta. A 90-es évek végének másik úttörő plazmagyártója a Fujitsu is az árrés növelésével próbálkozott néhány éve és belebukott. A viszonylag ismeretlen márkanevű Fujitsu 2008 elején feladta, azaz eladta a plazmagyártást a Hitachi-nak, mely egy hónapja szintén kiszállt a plazmagyártásból.
A Pioneer árbevételének csupán 14%-át teszi ki a tévégyártás, de veszteségeik javarésze ebből az üzletágból származik, s ez nem is csoda. A DisplaySearch adatai szerint tavalyi alig 5,9%-os világpiaci részesedésükkel eltörpültek a 37,2%-os Panasonic, a 22,8%-os Samsung és a 15,5%-os LG mellett. A jelenleg is futó G9-es KURO plazma TV-k között már csak 127 és 152 centis (50 és 60 inch) modelleket kínálnak, vagyis a nagyobb darabszámban eladható 107 centis (42 inch) szegmensből már ki is vonult a cég. A síkpaneles TV-k folyamatosan zuhanó árai és a mind kisebb piaci részesedés miatt már képtelenség volt fenntartani a saját panelgyártást.
Teljesen ésszerű lépésnek tűnt a Pioneer és a Panasonic együttműködése, és a panelgyártás utóbbinak történő átadása, de a világgazdasági válság keresztülhúzta a számításokat. Most úgy tűnik, hogy a maga is leépítésekre kényszerülő Panasonic egyelőre nem építi fel a közös fejlesztésű plazmapaneleket 2010-től előállító gyártósort.
Az együttműködés aláírását követően a Pioneer számos plazmafejlesztésben dolgozó mérnöke az új partnerhez csatlakozott. Talán ennek tudható be, hogy egy évvel a Pioneer vékony prototípus plazmájának megjelenését követően az idei CES-en a Panasonic is bemutathatta csupán 8,8 mm vastag, 127 centis plazmáját. Ez persze csak feltételezés, mint ahogy az is, hogy a Pioneer több pénzt tud csinálni szabadalmai licencéből, mint a saját tévégyártásból.
A Panasonic tehát közelebb került a plazma tökéletesítéséhez, de kérdés, hogy mikor fog a KURO-khoz hasonló készüléket gyártani.
Kapcsolódó linkek:
Pioneer: autóelektronikára és audióra koncentrál a cég a jövőben
A Pioneer és a Matsushita megállapodott a plazmapanel üzletről
Most, hogy a hivatalos bejelentés szerint a Pioneer felhagy a képernyő üzlettel, sokan teszik fel a kérdést, mi vezetett idáig, és mi lehet a tanulsága mindennek a hasonló, minőségi TV-ket gyártók számára.
A Pioneer fejlesztette ki és vitte piacra az első nagyfelbontású síkpaneles TV-t 1999-ben, vagyis sok tapasztalattal rendelkezik ezen a piacon. Nagyjából öt éve azonban a plazma TV gyártás veszteséges a cég számára annak ellenére, hogy készülékeik egyre jobb képminőséget és mind több tudást kínálnak.
A síkpaneles TV-k piacán tapasztalható aggasztó trend – nevezetesen, hogy nem lehet nyereségesen felsőkategóriás terméket előállítani – más neves gyártókat is súlyt. A Sony, a Panasonic, a Philips és a Toshiba is olyan jelentős veszteségekről számolt be az utóbbi időkben, amelyek mellett szinte eltörpül a Pioneer egész forgalma.
Sokak szerint nagy kockázatot vállalt a Pioneer, amikor a KURO-t a luxusmárkák közé pozícionálta. A 90-es évek végének másik úttörő plazmagyártója a Fujitsu is az árrés növelésével próbálkozott néhány éve és belebukott. A viszonylag ismeretlen márkanevű Fujitsu 2008 elején feladta, azaz eladta a plazmagyártást a Hitachi-nak, mely egy hónapja szintén kiszállt a plazmagyártásból.
A Pioneer árbevételének csupán 14%-át teszi ki a tévégyártás, de veszteségeik javarésze ebből az üzletágból származik, s ez nem is csoda. A DisplaySearch adatai szerint tavalyi alig 5,9%-os világpiaci részesedésükkel eltörpültek a 37,2%-os Panasonic, a 22,8%-os Samsung és a 15,5%-os LG mellett. A jelenleg is futó G9-es KURO plazma TV-k között már csak 127 és 152 centis (50 és 60 inch) modelleket kínálnak, vagyis a nagyobb darabszámban eladható 107 centis (42 inch) szegmensből már ki is vonult a cég. A síkpaneles TV-k folyamatosan zuhanó árai és a mind kisebb piaci részesedés miatt már képtelenség volt fenntartani a saját panelgyártást.
Teljesen ésszerű lépésnek tűnt a Pioneer és a Panasonic együttműködése, és a panelgyártás utóbbinak történő átadása, de a világgazdasági válság keresztülhúzta a számításokat. Most úgy tűnik, hogy a maga is leépítésekre kényszerülő Panasonic egyelőre nem építi fel a közös fejlesztésű plazmapaneleket 2010-től előállító gyártósort.
Az együttműködés aláírását követően a Pioneer számos plazmafejlesztésben dolgozó mérnöke az új partnerhez csatlakozott. Talán ennek tudható be, hogy egy évvel a Pioneer vékony prototípus plazmájának megjelenését követően az idei CES-en a Panasonic is bemutathatta csupán 8,8 mm vastag, 127 centis plazmáját. Ez persze csak feltételezés, mint ahogy az is, hogy a Pioneer több pénzt tud csinálni szabadalmai licencéből, mint a saját tévégyártásból.
A Panasonic tehát közelebb került a plazma tökéletesítéséhez, de kérdés, hogy mikor fog a KURO-khoz hasonló készüléket gyártani.
Kapcsolódó linkek:
Pioneer: autóelektronikára és audióra koncentrál a cég a jövőben
A Pioneer és a Matsushita megállapodott a plazmapanel üzletről