A LCOS előnyei
A LCOS technológiának számos előnye van a többi ismert technológiával szemben. Ezeket most a versenytárs technológiákkal összevetve igyekszünk bemutatni.
A LCOS technológia talán leglátványosabb előnye, hogy az általa előállított kép szinte teljesen mentes a látható pixelezettségtől. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a technológiával rendkívül nagy felbontás érhető el, mégpedig úgy, hogy az egyes pixelek közötti távolság minimális maradhat. Az utóbbi okozza talán a legnagyobb fejtörést a fényáteresztő LCD panelek fejlesztőinek, akiknek a felbontás növelésekor számolniuk kell az egyes képpontok vezérlését végző kapcsolótranzisztorok és azok hozzávezetéseinek geometriai méreteivel is. Ezek ugyanis a fényt kitakarva okozzák az LCD vetített képek pixelei közötti jellegzetes rácsozatot, az un. „csirkehálót”.
 |
| Felbontásnövelés LCD (balra) és LCOS (jobbra) panel esetén |
A LCOS technológia esetében a vezérlő elektronika az egyes pixelek alatt helyezhető el, s így a képpontok közötti távolság minimális. A LCOS képmoduláló chip igen nagy „kitöltési tényezője” miatt, a pixelstruktúra még közelről is sokkal kevésbé látható a vetített képen, mint akár egy nagyfelbontású 1280×720-as DLP Mustang chip esetében és a pixelek között rések szinte egyáltalán nem fedezhetőek fel. Az ilyen kép bársonyos simaságú.
A technológia másik előnye, hogy a LCOS pixelek élei sokkal finomabb átmenetet képeznek, mint a DLP mikro-tükrök által keltett éles pixelhatárok. Ez az analóghoz hasonlatos képet eredményez, míg a mikro-tükrök a digitális jelleget jobban kiemelő hatást keltenek. A LCOS kép a gyakorlatban simább, sokkal természetesebb érzést eredményez, a DLP ezzel szemben egyfajta szintetikus élességet kölcsönöz a képnek, amit némelyek nyersnek írnának le. (Vannak, akik a DLP által előállított élesebb képet preferálják, de ez már tényleg ízlés dolga.)
 |
| A két kép csak illusztráció |
A LCOS technológia előnyére válik az is, hogy fejlesztésében és gyártásában több egymással versengő cég vesz rész, ezért úgy tűnik hosszútávon olcsóbb és tökéletesebb műszaki megoldás születhet. Erre vezethető vissza, hogy az összes ismert LCOS projektor konstrukciója három chipre épül, ami azt eredményezi, hogy az LCD projektorokhoz hasonlóan a vászonra egy időben vetítik a három alapszínt: a vöröset, zöldet és kéket. Így jobb színtelítettség érhető el, mint a szekvenciális színvetítéssel előállított képekkel operáló, egy fénymoduláló chipet alkalmazó vetítési technikák. Ráadásul a három LCOS chip használata esetén nem szembesülünk az egy chipes DLP vetítőkben alkalmazott forgó színtárcsa miatt sokak számára zavaró „szivárványhatással” sem.