Nyomul a Blu-ray I.
A Sony célja, hogy a Blu-ray a nagyfelbontású filmformátumok, a videojátékok és az adathordozók ipari szabványává váljon. Ezt szolgálhatja, ha a Columbia Pictures mellé megszerzi az MGM filmkiadási jogait is.
Ha igazak az egy hónapja a Sony Corp. és a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) közti tárgyalásokról a szárnyra kelt hírek, akkor ez immár legalább a második alkalom az elmúlt három évben, hogy a Sony a nagynevű filmstúdiónál megpróbál érdekeltséget szerezni. Először 2001-ben az MGM többségi tulajdonosa Kirk Kerkorian ajánlotta megvételre a stúdiót néhány potenciális vásárlónak, de nem talált olyat, aki megfizette volna az általa elképzelt árat.
Bár a mostani sajtójelentésekben keringő 5 milliárd dolláros ár sem kevés, a Sony számára sok minden megváltozott az elmúlt három évben, ami mostanra igen vonzóvá tenné a lehetőséget, hogy ráteheti kezét az MGM több mint 4000 darabból álló filmarchívumára, köztük olyan értékes jogokra, mint a James Bond és a Rózsaszín párduc sorozatok.
Miközben a Sony tulajdonolta Columbia Pictures-nek az utóbbi években jól ment, a Sony a számára legfontosabb elektronikai „bizniszben” lemaradt. A magunkkal vihető zenehallgatást a Walkman kiötlésével feltaláló Sony végignézheti, hogy az Apple Computer a hordozható digitális eszközök legújabb generációjához tartozó iPod-al miként masírozik végig az általa felfedezett úton. És lassan beköszönt a mobilkommunikációs technológiára épülő szórakoztatóelektronika kora is, amiben a Sony nem látszik trendteremtőnek. A digitális audió úttörője, a CD egyik kitalálója a DVD üzleti sikeréből se sokat nyert, mivel azt jórészt mások dolgozták ki.
Talán az egyetlen hosszú távú üzleti sikert a Sony számára a PlayStation videojáték hozta, de lassan a jelenlegi PlayStation2 „lemez is lejár”- és ezt szinte szó szerint lehet érteni – a hasonló képességű versenytársak kiprovokálta árverseny miatt.
A Sony egyértelmű stratégiai célja, hogy a Blu-ray ipari szabvánnyá váljon mind a három fenti területen egyszerre, és a technológiát szorosan kézben tartva minél nagyobb nyereséget könyvelhessen el a jelenlegi DVD technológia kifutásával.
Ben Feingold a Columbia TriStar Home Entertainment elnöke – ebben a minőségében pedig a Sony bennfentese – egy hónapja a következőket mondta: „Két éven belül a videojáték üzlet új platformot igényel majd. A játékkészítőknek nagyobb sávszélességre lesz szükségük, hogy még kidolgozottabb játékokat kreálhassanak. A Blu-ray nagy kapacitására rövidesen a számítógépiparnak is szüksége lesz a növekvő adattárolási igények kielégítéséhez és a nagyfelbontású videotárolás egy platformra integrálásához.”
Ez szinte egyértelmű utalás a Blu-ray lemezre épülő PlayStation3-ra és a most már a Dell és a Hewlett-Packard által is támogatott számítógépes adattárolási funkció előtérbe helyezésére. De mindez nem sokat ér, ha a nagyfelbontású videopiac más formátumot választ és a Blu-ray nem lesz sikeres moziformátum.
Bár a mostani sajtójelentésekben keringő 5 milliárd dolláros ár sem kevés, a Sony számára sok minden megváltozott az elmúlt három évben, ami mostanra igen vonzóvá tenné a lehetőséget, hogy ráteheti kezét az MGM több mint 4000 darabból álló filmarchívumára, köztük olyan értékes jogokra, mint a James Bond és a Rózsaszín párduc sorozatok.
Miközben a Sony tulajdonolta Columbia Pictures-nek az utóbbi években jól ment, a Sony a számára legfontosabb elektronikai „bizniszben” lemaradt. A magunkkal vihető zenehallgatást a Walkman kiötlésével feltaláló Sony végignézheti, hogy az Apple Computer a hordozható digitális eszközök legújabb generációjához tartozó iPod-al miként masírozik végig az általa felfedezett úton. És lassan beköszönt a mobilkommunikációs technológiára épülő szórakoztatóelektronika kora is, amiben a Sony nem látszik trendteremtőnek. A digitális audió úttörője, a CD egyik kitalálója a DVD üzleti sikeréből se sokat nyert, mivel azt jórészt mások dolgozták ki.
Talán az egyetlen hosszú távú üzleti sikert a Sony számára a PlayStation videojáték hozta, de lassan a jelenlegi PlayStation2 „lemez is lejár”- és ezt szinte szó szerint lehet érteni – a hasonló képességű versenytársak kiprovokálta árverseny miatt.
A Sony egyértelmű stratégiai célja, hogy a Blu-ray ipari szabvánnyá váljon mind a három fenti területen egyszerre, és a technológiát szorosan kézben tartva minél nagyobb nyereséget könyvelhessen el a jelenlegi DVD technológia kifutásával.
Ben Feingold a Columbia TriStar Home Entertainment elnöke – ebben a minőségében pedig a Sony bennfentese – egy hónapja a következőket mondta: „Két éven belül a videojáték üzlet új platformot igényel majd. A játékkészítőknek nagyobb sávszélességre lesz szükségük, hogy még kidolgozottabb játékokat kreálhassanak. A Blu-ray nagy kapacitására rövidesen a számítógépiparnak is szüksége lesz a növekvő adattárolási igények kielégítéséhez és a nagyfelbontású videotárolás egy platformra integrálásához.”
Ez szinte egyértelmű utalás a Blu-ray lemezre épülő PlayStation3-ra és a most már a Dell és a Hewlett-Packard által is támogatott számítógépes adattárolási funkció előtérbe helyezésére. De mindez nem sokat ér, ha a nagyfelbontású videopiac más formátumot választ és a Blu-ray nem lesz sikeres moziformátum.
Nyomul a Blu-ray II.
A Sony célja, hogy a Blu-ray a nagyfelbontású filmformátumok, a videojátékok és az adathordozók ipari szabványává váljon. Ezt szolgálhatja, ha a Columbia Pictures mellé megszerzi az MGM filmkiadási jogait is.
És itt jön a képbe az MGM! Jelenleg is zajlik a Blu-ray és a HD-DVD között, a nagyfelbontású DVD iparági szabványáért folyó „mindent vagy semmit” hozó verseny. (Lásd a „Jelentés az új DVD formátumháború frontvonalából” című cikkünket.) Mindkét versengő fél jól tudja, hogy a siker kulcsa, melyikük tud saját formátuma számára több filmstúdiót megnyerni.
A Sony nemrégiben dobott kesztyűt ellenfele arcába a bejelentéssel, hogy a Columbia TriStar 2005 végétől vagy 2006 elejétől minden új filmet és havonta további három-négy katalógus darabot Blu-ray formátumban (is) megjelentet. Ezzel az agresszív lépéssel a Sony nyilván nyomást akar gyakorolni a többi stúdióra, akik még nem kötelezték el magukat egyik formátum mellett sem.
Ben Feingold ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Egy bizonyos ponton felmerül majd a felelősség kérdése (mármint a többi stúdió számára), hogy a lehető legteljesebb mértékben aknázhassák ki (a filmkiadásban rejlő) vagyoni lehetőségeiket. Ha mi létrehozunk egy piacot, nem gondolják, hogy beszállnak (mármint a többi stúdió)?”
Egy nyilvánosságra hozott jelentés szerint a Sony megpróbál olyan üzletet összehozni az MGM-el, mely biztosítja, hogy hozzáférjen az oroszlán óriási katalógusához, anélkül, hogy maga anyagilag ebbe belerokkanna. Ennek lényege, hogy az MGM magántulajdonban maradna, a Sony kisebbségi tulajdonossá válna, és engedélyt kapna az MGM filmarchívumának mindenféle formátumban történő terjesztésére. Ha mindez összejönne az nemcsak a Blu-ray-nek mint formátumnak adna jelentős lökést, de mint a fentiekből látható a Sony teljes üzleti tevékenységének.
Minderre persze a rivális HD-DVD tábor válasza sem késhetett sokáig. Hogy formátumukat vonzóbbá tegyék a stúdiók és más iparági csoportok számára, május közepén bemutató-sorozatot tartottak Los Angeles-i stúdióvezetők számára. Ezen a Toshiba és NEC képviselői bejelentették, hogy a DVD Forum által támogatott formátumuk a jövő év (azaz 2005) első felében teljes egészében útjára bocsátásra kész.
Ha el tudnák nyerni néhány stúdió támogatását és a tervezett időpontra megjelentetnék az első ilyen formátumú filmeket, akkor a HD-DVD hat hónappal megelőzhetné a Blu-ray-t. Ez a korai időpont sokakat meglepett, mert a nagyfelbontású formátumok fejlesztését követők többsége úgy tartotta, hogy a Blu-ray előrébb tart ebben a tekintetben.
Bár a HD-DVD formátum mögött hivatalosan még nem áll egy stúdió sem, az említett bemutatókat a Universal egyik vetítőtermében tartották, ahol Universal és Warner Bros. filmrészleteket vetítettek.
Az is kérdés mit szól majd a Blu-ray nyomulásához a jelen állás szerint a versenytárs sikerében érdekelt nagy „szabványteremtő” Bill Gates, kinek videó tömörítő „CODEC”-je, a Windows Media9 a DVD Forum döntése szerint része lehet a HD-DVD formátumának?
A Sony nemrégiben dobott kesztyűt ellenfele arcába a bejelentéssel, hogy a Columbia TriStar 2005 végétől vagy 2006 elejétől minden új filmet és havonta további három-négy katalógus darabot Blu-ray formátumban (is) megjelentet. Ezzel az agresszív lépéssel a Sony nyilván nyomást akar gyakorolni a többi stúdióra, akik még nem kötelezték el magukat egyik formátum mellett sem.
Ben Feingold ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Egy bizonyos ponton felmerül majd a felelősség kérdése (mármint a többi stúdió számára), hogy a lehető legteljesebb mértékben aknázhassák ki (a filmkiadásban rejlő) vagyoni lehetőségeiket. Ha mi létrehozunk egy piacot, nem gondolják, hogy beszállnak (mármint a többi stúdió)?”
Egy nyilvánosságra hozott jelentés szerint a Sony megpróbál olyan üzletet összehozni az MGM-el, mely biztosítja, hogy hozzáférjen az oroszlán óriási katalógusához, anélkül, hogy maga anyagilag ebbe belerokkanna. Ennek lényege, hogy az MGM magántulajdonban maradna, a Sony kisebbségi tulajdonossá válna, és engedélyt kapna az MGM filmarchívumának mindenféle formátumban történő terjesztésére. Ha mindez összejönne az nemcsak a Blu-ray-nek mint formátumnak adna jelentős lökést, de mint a fentiekből látható a Sony teljes üzleti tevékenységének.
Minderre persze a rivális HD-DVD tábor válasza sem késhetett sokáig. Hogy formátumukat vonzóbbá tegyék a stúdiók és más iparági csoportok számára, május közepén bemutató-sorozatot tartottak Los Angeles-i stúdióvezetők számára. Ezen a Toshiba és NEC képviselői bejelentették, hogy a DVD Forum által támogatott formátumuk a jövő év (azaz 2005) első felében teljes egészében útjára bocsátásra kész.
Ha el tudnák nyerni néhány stúdió támogatását és a tervezett időpontra megjelentetnék az első ilyen formátumú filmeket, akkor a HD-DVD hat hónappal megelőzhetné a Blu-ray-t. Ez a korai időpont sokakat meglepett, mert a nagyfelbontású formátumok fejlesztését követők többsége úgy tartotta, hogy a Blu-ray előrébb tart ebben a tekintetben.
Bár a HD-DVD formátum mögött hivatalosan még nem áll egy stúdió sem, az említett bemutatókat a Universal egyik vetítőtermében tartották, ahol Universal és Warner Bros. filmrészleteket vetítettek.
Az is kérdés mit szól majd a Blu-ray nyomulásához a jelen állás szerint a versenytárs sikerében érdekelt nagy „szabványteremtő” Bill Gates, kinek videó tömörítő „CODEC”-je, a Windows Media9 a DVD Forum döntése szerint része lehet a HD-DVD formátumának?