1. Oldal
A gazdasági válság miatt nemcsak a fogyasztók költenek kevesebbet, de a gyártók sem hajlandóak új, nehezen megtérülő drága beruházásokba fektetni, márpedig a nagyobb képméretű OLED panelekhez erre lenne szükség.
A gazdasági válság miatt csak vágyálom, hogy már idén forgalomba kerülnek az első 80 cm körüli képátlójú OLED TV-k. Erről és az okokról beszélt az Arstechnica weboldalán megjelent interjúban Barry Young a technológiát támogató OLED Association iparági csoport ügyvezető igazgatója.
A kérdésre, hogy mikortól lesznek először láthatóak nagyobb méretű OLED képernyőpanelek megfizethető áron, Young válasza röviden: talán 2010-ben, de ez attól is függ milyen gyorsan éled újjá a világgazdaság.
Hogy megértsük, hol is áll az OLED jelenleg, először is el kell felejteni a Sony első, nagy hírverést kapott 28 centis (11 inch) OLED TV-jét, melynek ára képtelenül magas. Young szerint ez a készülék sokkal inkább egy korlátozott kifutású megvalósíthatósági tanulmány, mint valódi fogyasztói termék, és még ha tömeges lenne is iránta az igény, a Sony OLED TV gyártási volumene olyan alacsony, hogy azt nem lenne képes kielégíteni.
Sokkal reálisabb képet mutat az OLED-ről a Samsung 36 centis (14,1 inch) képernyője, melyet a cég ez év második felében tervez bemutatni laptopokban és TV-kben. Még nem tudni mennyi lesz az ára, de a tény, hogy a gyártó a laptop piacon szándékozik vele megjelenni, azt sugallja, hogy az nagyjából a prémium LED-es háttér-világítású LCD-k felett lenne valamivel.
A 36 centis panelméret azonban egyfajta korlát, aminek túllépéséhez innováció és teljesen új gyártáshoz kapcsolódó tőkebefektetés kombinációjára lesz szükség. Márpedig az utóbbinak tesz keresztbe a gazdasági visszaesés.
Jó lenne, ha a meglévő képernyőgyártó kapacitásokat könnyen és olcsón át lehetne állítani OLED termelésre, de ez nem lehetséges. Ennek számos oka van, de a legfontosabb tényező, hogy milyen legyen a képpontokat (pixeleket) meghajtó tranzisztorok hordozóanyaga.
A jelenleg az LCD képernyők gyártásánál 95%-ban használt amorf szilícium nagyon érzékeny a hőmérsékletváltozásra. Az OLED képernyők pixeleit meghajtó áramkör kapcsolótranzisztorainak stabil működése szempontjából ez hátrány.
Az OLED képernyőhöz a sokkal jobb hőmérsékleti tulajdonságokkal rendelkező poliszilícium hordozó lenne az ideális, de jelenleg nagyon kevés gyártósoron alkalmazzák ezt, s ezek egyike sem képes bizonyos méret feletti panelek előállítására.
Young szerint a kérdés az, hogy új gyártóberendezésekkel nagyobb méretű poliszilícium hordozót állítsanak-e elő, vagy kitalálják, hogy miként lehet az amorf szilíciummal megoldani a problémát. Különböző cégek kutatói most mindkét lehetőséget vizsgálják.
Új generációs poliszilícium gyártást felépíteni új és eddig nem tesztelt berendezésekkel nemcsak hazardírozás, de tőkeigényes is. A gyártás kifizetődővé tételéhez elegendő fogyasztói keresletre lenne szükség. A jelenlegi globális visszaesés közepette azonban nincs sok esély ambiciózus új gyártókapacitások kiépítésére. A gyártók a 2009-re tervezett meglévő gyártási kapacitásaik bővítését is vagy törölték, vagy későbbre halasztották.
Kapcsolódó linkek:
OLED: a Samsung szerint idén már életképes az OLED TV
OLED: új technológiák a hatékonyabb és olcsóbb képernyőkért
OLED: 102 centis most a legnagyobb OLED képernyő
OLED: nagyobb hatásfok és élettartam a Kodak új anyagával
Panasonic: 102 centis (40 inch) OLED TV 2011-re?
Közös OLED fejlesztés japán állami támogatással
Az első kapható OLED TV élettartama kérdéses
A Samsung SDI és az LG Display OLED tervei
Sony: jelentős összeg OLED paneltechnológiára
Hogyan működik az OLED?
A kérdésre, hogy mikortól lesznek először láthatóak nagyobb méretű OLED képernyőpanelek megfizethető áron, Young válasza röviden: talán 2010-ben, de ez attól is függ milyen gyorsan éled újjá a világgazdaság.
Hogy megértsük, hol is áll az OLED jelenleg, először is el kell felejteni a Sony első, nagy hírverést kapott 28 centis (11 inch) OLED TV-jét, melynek ára képtelenül magas. Young szerint ez a készülék sokkal inkább egy korlátozott kifutású megvalósíthatósági tanulmány, mint valódi fogyasztói termék, és még ha tömeges lenne is iránta az igény, a Sony OLED TV gyártási volumene olyan alacsony, hogy azt nem lenne képes kielégíteni.
Sokkal reálisabb képet mutat az OLED-ről a Samsung 36 centis (14,1 inch) képernyője, melyet a cég ez év második felében tervez bemutatni laptopokban és TV-kben. Még nem tudni mennyi lesz az ára, de a tény, hogy a gyártó a laptop piacon szándékozik vele megjelenni, azt sugallja, hogy az nagyjából a prémium LED-es háttér-világítású LCD-k felett lenne valamivel.
A 36 centis panelméret azonban egyfajta korlát, aminek túllépéséhez innováció és teljesen új gyártáshoz kapcsolódó tőkebefektetés kombinációjára lesz szükség. Márpedig az utóbbinak tesz keresztbe a gazdasági visszaesés.
Jó lenne, ha a meglévő képernyőgyártó kapacitásokat könnyen és olcsón át lehetne állítani OLED termelésre, de ez nem lehetséges. Ennek számos oka van, de a legfontosabb tényező, hogy milyen legyen a képpontokat (pixeleket) meghajtó tranzisztorok hordozóanyaga.
A jelenleg az LCD képernyők gyártásánál 95%-ban használt amorf szilícium nagyon érzékeny a hőmérsékletváltozásra. Az OLED képernyők pixeleit meghajtó áramkör kapcsolótranzisztorainak stabil működése szempontjából ez hátrány.
Az OLED képernyőhöz a sokkal jobb hőmérsékleti tulajdonságokkal rendelkező poliszilícium hordozó lenne az ideális, de jelenleg nagyon kevés gyártósoron alkalmazzák ezt, s ezek egyike sem képes bizonyos méret feletti panelek előállítására.
Young szerint a kérdés az, hogy új gyártóberendezésekkel nagyobb méretű poliszilícium hordozót állítsanak-e elő, vagy kitalálják, hogy miként lehet az amorf szilíciummal megoldani a problémát. Különböző cégek kutatói most mindkét lehetőséget vizsgálják.
Új generációs poliszilícium gyártást felépíteni új és eddig nem tesztelt berendezésekkel nemcsak hazardírozás, de tőkeigényes is. A gyártás kifizetődővé tételéhez elegendő fogyasztói keresletre lenne szükség. A jelenlegi globális visszaesés közepette azonban nincs sok esély ambiciózus új gyártókapacitások kiépítésére. A gyártók a 2009-re tervezett meglévő gyártási kapacitásaik bővítését is vagy törölték, vagy későbbre halasztották.
Kapcsolódó linkek:
OLED: a Samsung szerint idén már életképes az OLED TV
OLED: új technológiák a hatékonyabb és olcsóbb képernyőkért
OLED: 102 centis most a legnagyobb OLED képernyő
OLED: nagyobb hatásfok és élettartam a Kodak új anyagával
Panasonic: 102 centis (40 inch) OLED TV 2011-re?
Közös OLED fejlesztés japán állami támogatással
Az első kapható OLED TV élettartama kérdéses
A Samsung SDI és az LG Display OLED tervei
Sony: jelentős összeg OLED paneltechnológiára
Hogyan működik az OLED?