Külső; Üzembehelyezés
Árkategóriájában sokan a világ legjobb házi-mozi vetítőjének tartják a Panasonic
PT-AE300-ast. Az első hazai példányt szerencsénk volt tesztelni.
PT-AE300-ast. Az első hazai példányt szerencsénk volt tesztelni.
A házi-mozi vetítők területén egyre jobban érezhető a verseny az LCD és a DLP technológia között. Sokan leírták a folyadékkristályos panelt, mikor bejött a mikrotükrös DMD chip, mondván, kontrasztban, fényerőben és pixel-egyenletességben sokkal jobb az új technológia. Talán épp ez a verseny kedvezett az LCD fejlődésének, mert ez a kezdeti lépéshátrány mára már eltűnni látszik, sőt akár meg is fordulhat. Igen jó példa erre a most tesztelt berendezés.
Külső
Követve, vagy inkább felhasználva az elődök által használt és már bevált dobozt, a PT-AE300-as küllemében nem okoz meglepetést. Lesarkított, téglatest forma, amelyet csak a lencse oldalán bolondítottak meg egy tükörcsíkkal. A csatlakozófelület – amit később részletesebben is elemzünk – a hátsó frontra került, oda, ahol a tápkábelt is dugni kell. Áram alá helyezni viszont már nem itt, hanem egy oldalsó gomb segítségével tudjuk. A két első láb és az egyik hátsó láb magassága állítható, ezekkel pontosan stabilizálhatjuk a felületen a vetítőt, feltéve, ha asztalról kívánunk vele vetíteni. Súlyában sem értek el csökkenést az elődökhöz képest, maradt a 2,9 kg, ami ideálisnak mondható.
Üzembehelyezés
Itt az idő visszatérni a csatlakozófelületre. Házi-mozi vetítőről beszélünk, vagyis joggal várjuk el, hogy bőséges kínálattal szolgáljon a gyártó. Nem is csalódunk. A megszokott D-Sub15 számítógép, kompozit és s-videó mellett nagy örömünkre találni kompozit bemenetet is 3 db RCA csatlakozó formájában, illetve Scart aljzatot, ami igazán ritkaság, bár gyanítjuk, hogy egyre elterjedtebb lesz. Ha ez nem volna elég, akkor ínyenceknek ott egy digitális DVI 24 tüskés csati is (a majdani HDTV-hez). Szép a felhozatal, ha az S-VHS videónkat például a S-Video-n, a DVD-t SCART RGB-n, a műholdvevőt pedig a komponens bemeneten át csatlakoztatjuk, minden bizonnyal elégedettek lehetünk.
Helyezzük el a vetítőt a megfelelő távolságba a vászontól, amelynek képátlója 1 és 5 méter között lehet – ennyit tud a lencse fókuszálni. Azt se feledjük, hogy 16:9-es az LCD rendszer, javasolt tehát ilyen arányú vásznat használni, mondjuk 2-3 méter közötti képátlóval.
A bekapcsolást követően felizzik a 120 W-os UHM lámpa, ami 800 ANSI Lumen fényerőt jelent ebben az esetben. Sokaknak ez kevésnek tűnhet, most hogy ebben a méretben több-ezer ANSI is előállítható. Nekik fontos tudni azt, hogy a fényerő növelés a kontraszt gyengülésével jár, így a gyártóknak házi-mozi vetítő kialakításánál ügyelni kell a megfelelő arányra a fényerő és a kontraszt között. Mozizni úgyis teljes sötétségben illik, ott viszont a 800 ANSI bőven elegendő.
Külső
Követve, vagy inkább felhasználva az elődök által használt és már bevált dobozt, a PT-AE300-as küllemében nem okoz meglepetést. Lesarkított, téglatest forma, amelyet csak a lencse oldalán bolondítottak meg egy tükörcsíkkal. A csatlakozófelület – amit később részletesebben is elemzünk – a hátsó frontra került, oda, ahol a tápkábelt is dugni kell. Áram alá helyezni viszont már nem itt, hanem egy oldalsó gomb segítségével tudjuk. A két első láb és az egyik hátsó láb magassága állítható, ezekkel pontosan stabilizálhatjuk a felületen a vetítőt, feltéve, ha asztalról kívánunk vele vetíteni. Súlyában sem értek el csökkenést az elődökhöz képest, maradt a 2,9 kg, ami ideálisnak mondható.
Üzembehelyezés
Itt az idő visszatérni a csatlakozófelületre. Házi-mozi vetítőről beszélünk, vagyis joggal várjuk el, hogy bőséges kínálattal szolgáljon a gyártó. Nem is csalódunk. A megszokott D-Sub15 számítógép, kompozit és s-videó mellett nagy örömünkre találni kompozit bemenetet is 3 db RCA csatlakozó formájában, illetve Scart aljzatot, ami igazán ritkaság, bár gyanítjuk, hogy egyre elterjedtebb lesz. Ha ez nem volna elég, akkor ínyenceknek ott egy digitális DVI 24 tüskés csati is (a majdani HDTV-hez). Szép a felhozatal, ha az S-VHS videónkat például a S-Video-n, a DVD-t SCART RGB-n, a műholdvevőt pedig a komponens bemeneten át csatlakoztatjuk, minden bizonnyal elégedettek lehetünk.
Helyezzük el a vetítőt a megfelelő távolságba a vászontól, amelynek képátlója 1 és 5 méter között lehet – ennyit tud a lencse fókuszálni. Azt se feledjük, hogy 16:9-es az LCD rendszer, javasolt tehát ilyen arányú vásznat használni, mondjuk 2-3 méter közötti képátlóval.
A bekapcsolást követően felizzik a 120 W-os UHM lámpa, ami 800 ANSI Lumen fényerőt jelent ebben az esetben. Sokaknak ez kevésnek tűnhet, most hogy ebben a méretben több-ezer ANSI is előállítható. Nekik fontos tudni azt, hogy a fényerő növelés a kontraszt gyengülésével jár, így a gyártóknak házi-mozi vetítő kialakításánál ügyelni kell a megfelelő arányra a fényerő és a kontraszt között. Mozizni úgyis teljes sötétségben illik, ott viszont a 800 ANSI bőven elegendő.
Kezelés, menü; Teszt
Árkategóriájában sokan a világ legjobb házi-mozi vetítőjének tartják a Panasonic
PT-AE300-ast. Az első hazai példányt szerencsénk volt tesztelni.
PT-AE300-ast. Az első hazai példányt szerencsénk volt tesztelni.
Kezelés, menü
Egy szolgáltatást eddig még nem említettünk, mégpedig az SD-Card bemenetet. A vetítőben bedugható egy apró SD memóriakártya, amely mondjuk a digitális fényképezőnkből származik. Nyaralásból hazatérve a család azonnal letelepedhet a vászon elé, hogy óriási (méretű) képekkel idézzék fel az utazás emlékeit.
Érdemes belekukkantani a menübe is. Hihetetlen széles skálán tudjuk a kép megjelenését egyénire szabni, egész pontosan 294 beállítást lehet a vetítőből előcsalni. Ez a magas szám úgy jön ki, hogy van 6 alapbeállításunk (normal, mozi1, mozi2, sport, koncert, dinamikus), melyek mellett 7-7 további értéket adhatunk meg a fehér és fekete gamma beállítással. Akinek ez sem elég, az színhőmérséklettel még mindig manipulálhat.
Teszt
Semmilyen szolgáltatás sem versenyezhet a lényeggel, a kép minőségével. A képmegjelenítést színenként 1, vagyis 3 db 0,7 colos, egyenként 960×540 pixel felbontású TFT Wide LCD panel, vagyis fizikailag is 16:9-es méretarányú a rendszer. Az 540 sor szokatlannak tűnik, hiszen ez nem elegendő egy jó számítógépes felbontáshoz, és a DVD videó (720×480 ill. 576) felbontását is át kell skálázni. Az ok az 1920×1080 HDTV formátum, melyet a negyedére kell leskálázni a vetítőben, és akik a PT-AE300 jóvoltából ilyen képeket láthattak, csodákat emlegetnek (mi nem voltunk ilyen szerencsések).
Megnéztük a számítógép megjelenését is, föleg azért, mert a sokat eláruló tesztábrák is azon futnak. Ahogy azt sejtettük az SVGA jel nem jön le maradéktalanul, de egy PC alapú játékhoz bőven elegendő. A tesztábrák fényesen megmutatták, hogy a pompás színvilág és a kiemelkedő kontraszt (800:1) ellenére ezt a vetítőt nem erre találták ki, mert azok kissé zajosak és helytelenül interpoláltak.
Térjünk rá a teszt DVD lemez elemzésére. Ahogy sejtettük, a kategóriájában kiemelkedő alkotással találkoztunk, a kép lenyűgöző volt. A pixelek nem túl nagy száma miatt viszont nem ajánlatos túl nagy képet vetíteni – kb. 3,5 méterről nézve a legfeljebb 2 méteres átlóju képen már nem látszódnak a pixelek. Érdemes a képet pár centiméteres távolságból is szemügyre venni. Régóta nagy baja az LCD technológiának a pixelek közti látható fénymentes szünet – a „csirkeháló”. A konkurens DLP mellett épp ez volt az egyik érv, vagyis hogy a képpontok szorosan illeszkednek egymáshoz, míg a folyadékkristályos panelnél (LCD) látszik a fekete sáv.
A Panasonic újdonsága a SmoothScreen technology. Az eljárás lényege, hogy egy kettős törésmutatóju kristály segítségével optikailag az egyik pixel mellé odavetítik ugyanannak a „szellemképét” is minimalizálva a pixelek közti fényüres sávot. Ez legalábbis a hivatalos magyarázat, amelyet ugyan nem sikerült a gyakorlati tesztelés során megfejteni, de az eredmény mindenképpen észlelhető és korszakalkotó.
Fontos még egy dolgot megemlíteni, ami sokszor rákfenéje a házi-mozi vetítőknek, mégpedig az üzemzaj. Hogy ebbe se lehessen belekötni, a Panasonic letornászta 28dB-re a zajt, amit inkább csak csendes suttogásnak lehetne aposztrofálni.
***
Látható, hogy igen elégedettek voltunk a berendezéssel. A felbontásnak megfelelő kategóriában talán a legjobb LCD házi-mozi vetítő. A számítógépet nem érdemes erőltetni, legalábbis ne ez legyen az elsődleges. Az ár szintén baráti, 799 900 Forintos fogyasztói áron találkozhat vele oldalunkon.
Egy szolgáltatást eddig még nem említettünk, mégpedig az SD-Card bemenetet. A vetítőben bedugható egy apró SD memóriakártya, amely mondjuk a digitális fényképezőnkből származik. Nyaralásból hazatérve a család azonnal letelepedhet a vászon elé, hogy óriási (méretű) képekkel idézzék fel az utazás emlékeit.
Érdemes belekukkantani a menübe is. Hihetetlen széles skálán tudjuk a kép megjelenését egyénire szabni, egész pontosan 294 beállítást lehet a vetítőből előcsalni. Ez a magas szám úgy jön ki, hogy van 6 alapbeállításunk (normal, mozi1, mozi2, sport, koncert, dinamikus), melyek mellett 7-7 további értéket adhatunk meg a fehér és fekete gamma beállítással. Akinek ez sem elég, az színhőmérséklettel még mindig manipulálhat.
Teszt
Semmilyen szolgáltatás sem versenyezhet a lényeggel, a kép minőségével. A képmegjelenítést színenként 1, vagyis 3 db 0,7 colos, egyenként 960×540 pixel felbontású TFT Wide LCD panel, vagyis fizikailag is 16:9-es méretarányú a rendszer. Az 540 sor szokatlannak tűnik, hiszen ez nem elegendő egy jó számítógépes felbontáshoz, és a DVD videó (720×480 ill. 576) felbontását is át kell skálázni. Az ok az 1920×1080 HDTV formátum, melyet a negyedére kell leskálázni a vetítőben, és akik a PT-AE300 jóvoltából ilyen képeket láthattak, csodákat emlegetnek (mi nem voltunk ilyen szerencsések).
Megnéztük a számítógép megjelenését is, föleg azért, mert a sokat eláruló tesztábrák is azon futnak. Ahogy azt sejtettük az SVGA jel nem jön le maradéktalanul, de egy PC alapú játékhoz bőven elegendő. A tesztábrák fényesen megmutatták, hogy a pompás színvilág és a kiemelkedő kontraszt (800:1) ellenére ezt a vetítőt nem erre találták ki, mert azok kissé zajosak és helytelenül interpoláltak.
Térjünk rá a teszt DVD lemez elemzésére. Ahogy sejtettük, a kategóriájában kiemelkedő alkotással találkoztunk, a kép lenyűgöző volt. A pixelek nem túl nagy száma miatt viszont nem ajánlatos túl nagy képet vetíteni – kb. 3,5 méterről nézve a legfeljebb 2 méteres átlóju képen már nem látszódnak a pixelek. Érdemes a képet pár centiméteres távolságból is szemügyre venni. Régóta nagy baja az LCD technológiának a pixelek közti látható fénymentes szünet – a „csirkeháló”. A konkurens DLP mellett épp ez volt az egyik érv, vagyis hogy a képpontok szorosan illeszkednek egymáshoz, míg a folyadékkristályos panelnél (LCD) látszik a fekete sáv.
A Panasonic újdonsága a SmoothScreen technology. Az eljárás lényege, hogy egy kettős törésmutatóju kristály segítségével optikailag az egyik pixel mellé odavetítik ugyanannak a „szellemképét” is minimalizálva a pixelek közti fényüres sávot. Ez legalábbis a hivatalos magyarázat, amelyet ugyan nem sikerült a gyakorlati tesztelés során megfejteni, de az eredmény mindenképpen észlelhető és korszakalkotó.
Fontos még egy dolgot megemlíteni, ami sokszor rákfenéje a házi-mozi vetítőknek, mégpedig az üzemzaj. Hogy ebbe se lehessen belekötni, a Panasonic letornászta 28dB-re a zajt, amit inkább csak csendes suttogásnak lehetne aposztrofálni.
***
Látható, hogy igen elégedettek voltunk a berendezéssel. A felbontásnak megfelelő kategóriában talán a legjobb LCD házi-mozi vetítő. A számítógépet nem érdemes erőltetni, legalábbis ne ez legyen az elsődleges. Az ár szintén baráti, 799 900 Forintos fogyasztói áron találkozhat vele oldalunkon.