1. Oldal
A SONY még prototípus fázisban lévő rácsos szerkezetű fényvezérlője, melyet projektorokban és projektoros TV készülékekben terveznek felhasználni, finom felbontást, erőteljes kontrasztot és a színek széles skálájának megjelenítését ígéri…
A prototípus kidolgozására az Egyesült Államokbeli Silicon Light Machines céggel 2000 júliusában aláírt technológiai licensz-megállapodás alapján kerülhetett sor. Ezt követően a japán cég megtervezte a rácsos fényvezérlőt és az ehhez kapcsolódó technikákat, a többi között egy mikro-elektromechanikai rendszert (MEMS), részegységeket és a lézer-fényforrások technikáját.
Az így létrejött termék egy mikrocsík rendszert használ a nagy méretű és kitűnő minőségű képek vetítéséhez. Más hasonló készülékek vízszintes és függőleges elemeket tartalmazó kétdimenziós struktúrákra épülnek, ezzel szemben a rácsos fényszelep egyszerűen egyetlen sor mikrotükörrel működik. Mivel fényforrásként rendkívüli színtisztaságú RGB lézereket használ, a mérnökök a készüléket a katódsugárcsöves technikánál kétszer szélesebb színskála megjelenítésére tették alkalmassá.
A rácsos fényszelep alkotja a megjelenítő rendszer technikai magját. Szilícium alapon kialakított egydimenziós diffrakciós rácsokból áll, amelyeket a fejlesztők a már említett mikro-elektromechanikai rendszerrel (MEMS) állítottak elő. Az elektronikus jelek a diffrakciós rácsok alakjának parányi megváltozását idézik elő, tehát a képjelekkel vezérelhetjük a rács-csíkok elmozdulását és ezzel az elhajlított fény erősségét. Márpedig így a fényerő képpontonként nagy precizitással vezérelhető.
A rácsos fényszelep (fényvezérlő) segítségével a gradáció finoman szabályozható, a kontrasztarány pedig meghaladhatja a 3000:1 értéket is. A Sony kísérleti eszköze hat csíkot használ a képpontonkénti diffrakciós rács megvalósítására. 6480 csík helyezkedik el sorban egymás mellett, tehát egy függőleges vonal képpontjainak száma annyi, amennyi egy 1080 soros nagy felbontású képhez szükséges. Az RGB lézerek a megfelelő rácsos fényszelepen egyetlen sorként világítanak, és ezzel egy 1080 képpontos „egydimenziós” képet alkotnak. Ezt azután egy pásztázó tükör vízszintesen pásztázza, és kétdimenziós képet hoz létre.
A prototípus vízszintesen 1920 képpontot tud letapogatni, ezzel 1920×1080 pixeles kép állítható elő, ami megfelel a teljes, nagy felbontású HD képnek.
Az így létrejött termék egy mikrocsík rendszert használ a nagy méretű és kitűnő minőségű képek vetítéséhez. Más hasonló készülékek vízszintes és függőleges elemeket tartalmazó kétdimenziós struktúrákra épülnek, ezzel szemben a rácsos fényszelep egyszerűen egyetlen sor mikrotükörrel működik. Mivel fényforrásként rendkívüli színtisztaságú RGB lézereket használ, a mérnökök a készüléket a katódsugárcsöves technikánál kétszer szélesebb színskála megjelenítésére tették alkalmassá.
A rácsos fényszelep alkotja a megjelenítő rendszer technikai magját. Szilícium alapon kialakított egydimenziós diffrakciós rácsokból áll, amelyeket a fejlesztők a már említett mikro-elektromechanikai rendszerrel (MEMS) állítottak elő. Az elektronikus jelek a diffrakciós rácsok alakjának parányi megváltozását idézik elő, tehát a képjelekkel vezérelhetjük a rács-csíkok elmozdulását és ezzel az elhajlított fény erősségét. Márpedig így a fényerő képpontonként nagy precizitással vezérelhető.
A rácsos fényszelep (fényvezérlő) segítségével a gradáció finoman szabályozható, a kontrasztarány pedig meghaladhatja a 3000:1 értéket is. A Sony kísérleti eszköze hat csíkot használ a képpontonkénti diffrakciós rács megvalósítására. 6480 csík helyezkedik el sorban egymás mellett, tehát egy függőleges vonal képpontjainak száma annyi, amennyi egy 1080 soros nagy felbontású képhez szükséges. Az RGB lézerek a megfelelő rácsos fényszelepen egyetlen sorként világítanak, és ezzel egy 1080 képpontos „egydimenziós” képet alkotnak. Ezt azután egy pásztázó tükör vízszintesen pásztázza, és kétdimenziós képet hoz létre.
A prototípus vízszintesen 1920 képpontot tud letapogatni, ezzel 1920×1080 pixeles kép állítható elő, ami megfelel a teljes, nagy felbontású HD képnek.