A teszt
Nagy várakozás előzte meg a SANYO PLV-Z2 eljövetelét, hiszen az előd (a Z1) igen jól szerepelt mind a hazai, mind a külföldi piacokon, nem különben a tesztlaborokban.
Teszt
Nemcsak az üzembehelyezés terén, de a képminőség érdekében is mindent latba vetett a gyártó. Lássuk a SANYO receptjét! Végy 3 darab 0,7 colos poliszilícium LCD-t, egyenként 1280×720 pixeles felbontással, tégy hozzá egy 130 W-os UHP izzót, néhány remek műszaki megoldást és gondos mérnöki munkát és máris kaptunk egy 800 ANSI lumen fényerejű és 1300:1 kontraszttal bíró projektort, ami igen becsületesen hangzik.
Ez a felbontás már tökéletesen feledteti az LCD projektorokra korábban jellemző pixelezettség problémáját. Ha közelről nézzük a SANYO PLV-Z21449 vetített képét, akkor persze még láthatóak az egyes pixelek és a köztük lévő rések (a csirkeháló), de a kép szélességének 1,15-szörösét meghaladó távolságból már nincs szem, mely észlelné mindezeket.
Ehhez jön még a vadonatúj írisz funkció, amelynek zárásával nemcsak a kontraszt, de az egyes pixelek élessége is nő, így a mélységélesség érzete is javul. Mindennek a tetejébe pedig dukál egy 3D-AUCC (Automatic Uniformity Correction Controller) rendszer, amelyet eddig szintén csak a nagyon drága vetítőknél építettek be. Feladata az állandó finomhangolás, amellyel optimalizálja az aktuális színeket az érzékenyebb területeken, mint például az emberi bőrszín.
A kép értékelése előtt egy pillantást vetünk a menüre, melyről el kell mondani, hogy nem sok különlegességet tartogat, apróbb módosításokat enged, de talán nincs is rá szükség. Ezt állapítottuk meg ugyanis a tesztanyag levetítése során.
A színek kitűnőek. A bőrszínek hitelesek, a napfényben fürdő fű túltelítettségtől mentes természeretes zöld, a pirosak és narancsok jól definiáltak és megkülönböztethetőek, természetesen mindezt a kategóriához méretezett szemmel kell érteni. A SANYO PLV-Z21449 azon kevesek közé tartozik ebben az árkategóriában, mely a teljes színspektrumban természetes és valóságos színeket mutat.
A kontraszt kiváló és az LCD projektorok között kiemelkedő. Ez utóbbi nagyon fontos. A DLP pártiak legfőbb érve eddig az LCD-vel szemben a gyenge kontraszt volt. Ezek után új ideológia után kell nézniük, mert a SANYO PLV-Z21449 tényleg meggyőző. A kontraszt elegendő az árnyalatok részleteihez és a fekete szint is megfelelően mély ahhoz, hogy a kép világos részei ragyogjanak.
A képen egy apró konvergencia-problémától eltekintve (ami a piros panel kis elcsúszását jelenti) nem találtunk semmi kivetnivalót. Sőt!
A vetítő lámpáját a megfelelő menüponttal takarékos üzembe is kapcsolhatjuk, ez esetben esik a fényerő, de tovább javul a kontrasztérzés és – most tessék figyelni! – 24 dB-re csökken az üzemzaj. Ez már olyannyira csekély, hogy komolyan kell hozzá fülelni, hogy filmnézés közben meghalljuk.
A várakozásunk nem volt hiábavaló. Régen láttunk már ilyen jól összerakott, és technikailag ennyire felvértezett házimozi vetítőt ebben a kategóriában. WXGA vetítőt 1300:1-es kontraszttal, és egy messzemenően elégedett tesztcsapattal a háta mögött ennyiért? Titkon várjuk a konkurencia lépéseit…
Nemcsak az üzembehelyezés terén, de a képminőség érdekében is mindent latba vetett a gyártó. Lássuk a SANYO receptjét! Végy 3 darab 0,7 colos poliszilícium LCD-t, egyenként 1280×720 pixeles felbontással, tégy hozzá egy 130 W-os UHP izzót, néhány remek műszaki megoldást és gondos mérnöki munkát és máris kaptunk egy 800 ANSI lumen fényerejű és 1300:1 kontraszttal bíró projektort, ami igen becsületesen hangzik.
Ez a felbontás már tökéletesen feledteti az LCD projektorokra korábban jellemző pixelezettség problémáját. Ha közelről nézzük a SANYO PLV-Z21449 vetített képét, akkor persze még láthatóak az egyes pixelek és a köztük lévő rések (a csirkeháló), de a kép szélességének 1,15-szörösét meghaladó távolságból már nincs szem, mely észlelné mindezeket.
Ehhez jön még a vadonatúj írisz funkció, amelynek zárásával nemcsak a kontraszt, de az egyes pixelek élessége is nő, így a mélységélesség érzete is javul. Mindennek a tetejébe pedig dukál egy 3D-AUCC (Automatic Uniformity Correction Controller) rendszer, amelyet eddig szintén csak a nagyon drága vetítőknél építettek be. Feladata az állandó finomhangolás, amellyel optimalizálja az aktuális színeket az érzékenyebb területeken, mint például az emberi bőrszín.
A kép értékelése előtt egy pillantást vetünk a menüre, melyről el kell mondani, hogy nem sok különlegességet tartogat, apróbb módosításokat enged, de talán nincs is rá szükség. Ezt állapítottuk meg ugyanis a tesztanyag levetítése során.
A színek kitűnőek. A bőrszínek hitelesek, a napfényben fürdő fű túltelítettségtől mentes természeretes zöld, a pirosak és narancsok jól definiáltak és megkülönböztethetőek, természetesen mindezt a kategóriához méretezett szemmel kell érteni. A SANYO PLV-Z21449 azon kevesek közé tartozik ebben az árkategóriában, mely a teljes színspektrumban természetes és valóságos színeket mutat.
A kontraszt kiváló és az LCD projektorok között kiemelkedő. Ez utóbbi nagyon fontos. A DLP pártiak legfőbb érve eddig az LCD-vel szemben a gyenge kontraszt volt. Ezek után új ideológia után kell nézniük, mert a SANYO PLV-Z21449 tényleg meggyőző. A kontraszt elegendő az árnyalatok részleteihez és a fekete szint is megfelelően mély ahhoz, hogy a kép világos részei ragyogjanak.
A képen egy apró konvergencia-problémától eltekintve (ami a piros panel kis elcsúszását jelenti) nem találtunk semmi kivetnivalót. Sőt!
A vetítő lámpáját a megfelelő menüponttal takarékos üzembe is kapcsolhatjuk, ez esetben esik a fényerő, de tovább javul a kontrasztérzés és – most tessék figyelni! – 24 dB-re csökken az üzemzaj. Ez már olyannyira csekély, hogy komolyan kell hozzá fülelni, hogy filmnézés közben meghalljuk.
A várakozásunk nem volt hiábavaló. Régen láttunk már ilyen jól összerakott, és technikailag ennyire felvértezett házimozi vetítőt ebben a kategóriában. WXGA vetítőt 1300:1-es kontraszttal, és egy messzemenően elégedett tesztcsapattal a háta mögött ennyiért? Titkon várjuk a konkurencia lépéseit…