1. Oldal
A Sony elsőként, még 2007-ben OLED képernyős TV-vel kíván megjelenni a japán piacon. A múlt csütörtöki bejelentést az elemzők inkább egyfajta demonstratív lépésnek tekintik, semmint igazi technikai és piaci áttörésnek.
A CES 2007-en már bemutatott 69 centis (27 inch) teljes HD, és 28 centis (11 inch) 1024×600 pixeles felbontású organikus elektro-lumineszcens képernyő (vagy közkeletűen eddig OLED) prototípusok közül az utóbbi, 1.000 darabos sorozatával kezdené a Sony a tömeggyártást.
Akkor a kiállításon az 1.000.000:1 kontrasztaránnyal (valójában ilyen érték a jelenlegi mérőeszközökkel nem mérhető), és a teljes fehér kép esetén 200cd/m2, csúcsban 600cd/m2 fényerővel büszkélkedő képernyőknek akkora sikere volt, hogy a Sony vezérigazgatója Howard Stringer a projekt felgyorsítása mellett döntött.
A kimagasló kontraszt mellett a panel 8-bites RGB színkezelésre és a teljes NTSC színtartománynál nagyobb színspektrum előállítására képes. Ami még nagyon csábítóvá teszi a kis TV-t, az a formaterv által jól kiemelt, oldalról nézve szinte pengeszerű, mindössze 3 milliméteres képernyővastagság.
A Sony első OLED TV-je amellett, hogy túl kicsi, várhatóan nem túl hosszú élettartamú és nagyon drága is lesz a most piacon lévő más HDTV készülékekhez képest. Elemzők szerint a termék piacra vitelével a gyártó csak azt akarja demonstrálni, hogy meg tudják csinálni. Az első készülék korlátai ellenére, ha elég erős, és pozitív fogadtatásban részesül a piacon, akkor később, talán 2009-2010 körül a Sony már várhatóan képes lehet a nagyobb, a piac által elvárt minimum 65 centis (25 inch) képméretű modellek előállítására is.
Az OLED technológia a saját fénykibocsátás okán jobb kontrasztaránya, nagyobb előállított színtartománya és szélesebb szögből is azonos képminősége révén távlatilag nemcsak a jobb képtulajdonságok miatt lehet komoly versenytársa a jelenlegi LCD és plazma paneleknek. Előállítási költségei is alacsonyabbak lehetnek, mivel kevesebb anyag és szerkezeti elem – például háttérvilágítás, polarizátor, vagy színszűrő – nélkül, és sokkal egyszerűbb rétegstruktúrával gyártható. Az utóbbi miatt rendkívül kicsi a képernyő vastagsága.
Szakértők szerint, ha az OLED ára az LCD és plazma képernyőkkel azonos szintre kerül, akkor azok azonmód idejétmúlttá válnak. Ez azonban még évekbe telhet, mivel a TV gyártóknak időre van szüksége a tömeggyártási eljárások finomítására. S míg a megfizethetőbb OLED TV-k piacra kerülnek, az LCD és plazma gyártók is csökkentik áraikat, s javítják termékeiket.
Kapcsolódó linkek:
A Toshiba/Matsushita OLED prototípus, és termékbejelentés 2009-re
Sony: televízió és képernyő újdonságok a CES 2007-en
OLED TV képernyők tömeggyártásban már ez év végétől
Hogyan működik az OLED?
Akkor a kiállításon az 1.000.000:1 kontrasztaránnyal (valójában ilyen érték a jelenlegi mérőeszközökkel nem mérhető), és a teljes fehér kép esetén 200cd/m2, csúcsban 600cd/m2 fényerővel büszkélkedő képernyőknek akkora sikere volt, hogy a Sony vezérigazgatója Howard Stringer a projekt felgyorsítása mellett döntött.
A kimagasló kontraszt mellett a panel 8-bites RGB színkezelésre és a teljes NTSC színtartománynál nagyobb színspektrum előállítására képes. Ami még nagyon csábítóvá teszi a kis TV-t, az a formaterv által jól kiemelt, oldalról nézve szinte pengeszerű, mindössze 3 milliméteres képernyővastagság.
A Sony első OLED TV-je amellett, hogy túl kicsi, várhatóan nem túl hosszú élettartamú és nagyon drága is lesz a most piacon lévő más HDTV készülékekhez képest. Elemzők szerint a termék piacra vitelével a gyártó csak azt akarja demonstrálni, hogy meg tudják csinálni. Az első készülék korlátai ellenére, ha elég erős, és pozitív fogadtatásban részesül a piacon, akkor később, talán 2009-2010 körül a Sony már várhatóan képes lehet a nagyobb, a piac által elvárt minimum 65 centis (25 inch) képméretű modellek előállítására is.
Az OLED technológia a saját fénykibocsátás okán jobb kontrasztaránya, nagyobb előállított színtartománya és szélesebb szögből is azonos képminősége révén távlatilag nemcsak a jobb képtulajdonságok miatt lehet komoly versenytársa a jelenlegi LCD és plazma paneleknek. Előállítási költségei is alacsonyabbak lehetnek, mivel kevesebb anyag és szerkezeti elem – például háttérvilágítás, polarizátor, vagy színszűrő – nélkül, és sokkal egyszerűbb rétegstruktúrával gyártható. Az utóbbi miatt rendkívül kicsi a képernyő vastagsága.
Szakértők szerint, ha az OLED ára az LCD és plazma képernyőkkel azonos szintre kerül, akkor azok azonmód idejétmúlttá válnak. Ez azonban még évekbe telhet, mivel a TV gyártóknak időre van szüksége a tömeggyártási eljárások finomítására. S míg a megfizethetőbb OLED TV-k piacra kerülnek, az LCD és plazma gyártók is csökkentik áraikat, s javítják termékeiket.
Kapcsolódó linkek:
A Toshiba/Matsushita OLED prototípus, és termékbejelentés 2009-re
Sony: televízió és képernyő újdonságok a CES 2007-en
OLED TV képernyők tömeggyártásban már ez év végétől
Hogyan működik az OLED?