1. Oldal
Japán arra készül, ha elnyeri a 2022-es Labdarugó VB rendezését, akkor a mérkőzéseket egy kvázi holografikus virtuális valóságszerű technológiával közvetítenék a világ stadionjaiban.
A 2008 Smiles című japán pályázati dokumentum részeként a Japán Labdarúgó Szövetség javaslata szerint minden mérkőzést kétszáz a stadion játéktere körül elhelyezett 8K ultra HD felbontású TV kamerával vennének fel, és a minden részletet tartalmazó képanyagot rendkívül valósághű egyfajta holografikus közvetítéssel stadionokban vetítenék le mind a 208 FIFA tagországban.
Az alkalmazott virtuális képmegjelenítő technológia lehetővé tenné a nézők számára, hogy a pályán zajló eseményeket szinte bármely nézőszögből láthassák. A képeket hatalmas, az adott stadion pályájára leterített speciális alulról megvilágított képernyőkön jelenítenék meg ezeken a távoli helyeken, ahol a nézők a mérkőzést, pontosabban a mozgó játékosok és a labda holografikusan kivetített élő képét láthatnák. Mindehhez persze nem lenne szükség semmilyen szemüvegre. A pályázat szerint az is lehetséges, hogy a képet közvetlenül a pályára vetítik majd a stadionokban, ha idővel a technológia további fejlődése ezt lehetővé teszi, és egy úgynevezett virtuális kamera technológia révén a tévénézőnek arra is lehetősége lenne, hogy mindegy a pálya körül repkedve bármely szögből megnézhesse az akciókat. Ez a „Freeviewpoint Vision” olyan lenne, mintha nem is csak a stadionban, de egyenesen a pályáról láthatnánk az ott zajló eseményeket.
Bár a technikai részletek nem ismertek az 550 milliárd jenes (kb. 1.340 milliárd Ft) „világméretű szurkolói fesztivál” terv részét képező rendszer nem csupán futurisztikus elképzelés. Július végén egy FIFA delegációnak zárt ajtók mögött állítólag már demonstrálták a technológia egy korai prototípusát. Ezen állítólag a japán pályázóknak sikerült bemutatniuk „miként lenne képes 60.000 ember egy stadionban 3D képeket látni szabad szemmel, speciális szemüveg viselése nélkül” – az utóbbit Takuto Maruyama Japán 2022 pályázati bizottságának ügyvezető igazgatója nyilatkozta.
Ami tény, hogy összehoztak egy a rendszeren munkálkodó országos koalíciót cégek, kutatóintézetek és egyetemek közreműködésével, aminek Jun Murai a tokiói Keio Egyetem professzora az elnöke. Murai Japán egyik leghíresebb számítógépes szakemberek, és széles körben úgy emlegetik, mint „a japán interneten atyja”.
Felmerül azonban egy nagyon érdekes kérdés. Ha ez a technológia megvalósítható és működik majd, vagyis a szurkolók milliói világszerte stadionokban majdnem ugyanúgy élvezhetik majd a mérkőzéseket, mintha ott lennének annak igazi helyszínén, akkor nem teljesen mindegy, hogy azt hol rendezik meg?
Kapcsolódó link:
A holografikus TV-re még 15-20 évet várni kell
Az alkalmazott virtuális képmegjelenítő technológia lehetővé tenné a nézők számára, hogy a pályán zajló eseményeket szinte bármely nézőszögből láthassák. A képeket hatalmas, az adott stadion pályájára leterített speciális alulról megvilágított képernyőkön jelenítenék meg ezeken a távoli helyeken, ahol a nézők a mérkőzést, pontosabban a mozgó játékosok és a labda holografikusan kivetített élő képét láthatnák. Mindehhez persze nem lenne szükség semmilyen szemüvegre. A pályázat szerint az is lehetséges, hogy a képet közvetlenül a pályára vetítik majd a stadionokban, ha idővel a technológia további fejlődése ezt lehetővé teszi, és egy úgynevezett virtuális kamera technológia révén a tévénézőnek arra is lehetősége lenne, hogy mindegy a pálya körül repkedve bármely szögből megnézhesse az akciókat. Ez a „Freeviewpoint Vision” olyan lenne, mintha nem is csak a stadionban, de egyenesen a pályáról láthatnánk az ott zajló eseményeket.
Bár a technikai részletek nem ismertek az 550 milliárd jenes (kb. 1.340 milliárd Ft) „világméretű szurkolói fesztivál” terv részét képező rendszer nem csupán futurisztikus elképzelés. Július végén egy FIFA delegációnak zárt ajtók mögött állítólag már demonstrálták a technológia egy korai prototípusát. Ezen állítólag a japán pályázóknak sikerült bemutatniuk „miként lenne képes 60.000 ember egy stadionban 3D képeket látni szabad szemmel, speciális szemüveg viselése nélkül” – az utóbbit Takuto Maruyama Japán 2022 pályázati bizottságának ügyvezető igazgatója nyilatkozta.
Ami tény, hogy összehoztak egy a rendszeren munkálkodó országos koalíciót cégek, kutatóintézetek és egyetemek közreműködésével, aminek Jun Murai a tokiói Keio Egyetem professzora az elnöke. Murai Japán egyik leghíresebb számítógépes szakemberek, és széles körben úgy emlegetik, mint „a japán interneten atyja”.
Felmerül azonban egy nagyon érdekes kérdés. Ha ez a technológia megvalósítható és működik majd, vagyis a szurkolók milliói világszerte stadionokban majdnem ugyanúgy élvezhetik majd a mérkőzéseket, mintha ott lennének annak igazi helyszínén, akkor nem teljesen mindegy, hogy azt hol rendezik meg?
Kapcsolódó link:
A holografikus TV-re még 15-20 évet várni kell