1. Oldal
A kormány végre elfogadta a televíziós és rádiós digitális átállás stratégiáját. Eszerint 2012. január elsejére teljesen megszűnik a jelenlegi analóg adás, és helyébe a szerte az országban akár 30-40 műsort kínáló digitális DVB-T műsorsugárzás lép.
Az elfogadott digitális átállási stratégiában szereplő 2012. január elsejei időpont megfelel az EU felé, és a tavaly júniusi frekvenciatervező értekezleten – a Genfben kiosztott frekvenciák használata kapcsán – vállalt kötelezettségnek.Tavaly egyébként a választások előtt már a parlament előtt volt a digitális átállásról szóló törvény, de azt már nem fogadták el a képviselők. Ugyancsak múltév októberétől volt nyilvános a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) honlapján a stratégia tervezete, mellyel kapcsolatban szakmai és civil szervezetek, a piaci szereplők, sőt magánszemélyek hetven módosító javaslatot terjesztettek elő. Ezek alapján készült a most elfogadott kormányhatározat.
Ha minden a tervek szerint halad, akkor májusban újra a parlament előtt lesz a digitális tévézésről és rádiózásról szóló törvényjavaslat. Szeptemberre kell létrehozni azt a bizottságot, amely meghirdeti az ország által elnyert, a jelenlegi technológiával 4-5, a korszerűbb videojel tömörítési eljárásokkal ennél több hagyományos felbontású TV-műsor sugárzására alkalmas multiplexek üzemeltetői pályázatát. Ekkorra kéne létrehozni azokat az intézményeket, és pénzügyi feltételrendszert is, amelyek szükségesek az átállás levezényléséhez. Ez év végére várható a multiplex pályázat nyertesének kihirdetése. A kétharmados médiatörvény aktualizálásáról pedig nemrégiben ötpárti egyeztetés kezdődött.
A kormány az úgynevezett erős multiplexeket támogatja, vagyis csak a multiplexeket pályáztatnák, és abba nem szólnak bele, hogy a nyertes szolgáltatók mely műsortartalmat előállító csatornával kötnek sugárzási szerződést. Vagyis a multiplexeket elnyerő szolgáltatók úgy működnének, mint egy jelenlegi kábel TV, mely annyi és olyan csatornákat sugározna, amilyet a piaci igényelne.
Bár ez az elképzelés szimpatikus, de ma még nem világos, hogy a rendelkezésre álló műsorközlési csatornákon az új szolgáltatók milyen arányban kívánnak földfelszíni sugárzással, vagy mobil tévézéssel foglalkozni. Az viszont biztos, hogy az új hálózatok kiépítése több tíz milliárdba kerül a ma még ismeretlen piaci szereplőknek. Ráadásul a multiplexeket elnyerő szolgáltatók komoly versenyben találják majd magukat, mert a hazai háztartások 70 százalékában már ma sem földi sugárzású TV adást néz, hanem kábelen, műholdon és újabban már interneten (IPTV) keresztül érkező műsorszolgáltatást.
Jelenleg három multiplex van, melyekkel az ország közel kilencven százaléka besugározható lenne digitális TV adásokkal. Az első körben ezeket és a 2012-ben megszűnő analóg TV frekvenciák helyén működő további két multiplexet is egyetlen szolgáltatónak szeretnék a rendelkezésére bocsátani. A Genfben elnyert nyolc televíziós multiplexből az első pályázat után fennmaradó további három multiplex sorsáról egyelőre még nincs döntés.
Ami a digitális adások vételi oldalát illeti, az illetékesek a videojel tömörítési eljárások tekintetében a legújabb technológiai szabványok alkalmazását tartják megfelelőnek, ami azt jelenti, hogy az ezekhez szükséges beltéri set-top box készülékek drágábbak (jelenleg 100-150 euróba azaz kb. 25-38 ezer forintba kerülnek), és a mostani TV készülékekbe beépített DVB-T tunerek a jövőben nem is lesznek használhatóak.
Ugyanakkor a stratégiai terv szerint az állam nem támogatja majd a digitális földfelszíni sugárzás vételéhez szükséges készülékek és set-top-boxok vásárlását. Egy a héten tartott sajtótájékoztatón Sarkady Ildikó a MEH illetékes főtanácsadója ezt azzal magyarázta, hogy ugyan indokolt esetben, rászorultsági elv alapján támogatható lehet 2011 után a digitális átalakítók beszerzése, de valószínűleg kevés olyan háztartás lesz négy év múlva, ahol ne lenne már ilyen.
Kapcsolódó linkek:
Több tucat új országos televízió- és rádióadó létesülhet Magyarországon
Mi a helyzet a hazai digitális földfelszíni műsorsugárzással