Talán furcsának tűnhet, mi köze van a vetítővászonnak a hanghoz, pedig egy (házi)-moziban ezek nagyon is összefüggő részletek.
Kevéssé nyilvánvaló tény, hogy az igazi mozikban a hangok a nagyméretű vászonból szólnak, azaz a hangsugárzók nem a vászon fölött, alatt és mellett vannak elhelyezve, hanem mögötte. A filmkészítők ezt tudva teremtik meg a vásznon megjelenő kép és a mögötte megszólaló hang kapcsolatát. Minél nagyobb a vászon, annál fontosabb ez a kapcsolat, de már egy házi-mozi 2…3 méter széles képe esetében is érdemes erre odafigyelni legalább a center hangsugárzó elhelyezésénél. A különbség az élményben igen nagy lehet.
Házi-mozi hangsugárzók a vetítővászon mögött. |
Mi kell ahhoz, hogy a vetítővászon mögé lehessen tenni a hangsugárzót? Nos, egyszerű: legyen az hangáteresztő. Hangáteresztő (vagy másként: „akusztikailag transzparens”) vásznat viszont nem könnyű előállítani. Kézenfekvőnek tűnhet, hogy a felület lyuggatásával kell hangáteresztővé tenni egy vásznat, a „perforáció” azonban több problémát is okozhat.
A lyukak nyilván nem verik vissza a fényt, a vászon fényvisszaverő képessége romlik, s ezért azonos felületi fényességhez a vetítőnek nagyobb fényerőt kell produkálnia, ami például kontraszt szempontjából nem előnyös.
A perforáció hatása a fényvisszaverő képességre. |
A perforáció mechanikailag gyengítheti a vásznat, ezért az nehezebben, kevésbé tartósan feszíthető ki, pedig ez a nem fix, pl. motorosan leengedhető vásznaknál igen fontos követelmény.
Ráadásul, ha a szabályos rendben elhelyezett lyukak mérete összemérhetővé válik a vetített kép pixeleinek méretével, akkor jobb esetben ez csak károsan befolyásolja a vetített kép felbontását, rosszabb esetben a pixelek és a lyukak kölcsönhatása (interferenciája) szabályos elrendezésű képhibát, úgynevezett „moiré”-t (ejtsd: moáré) okoz. Különböző perforációs geometriákkal persze lehet segíteni az utóbbi problémán, de a lyukak mindenképpen rontják a képfelbontást. Egy nagyobb méretű vászonnál ezek a mellékhatások nem jelentősek, mivel a nagy képet messziről nézve a perforáció lyukai igen kicsik, a képelemek méreténél is kisebbek. Egy házi-moziban azonban a vászon 4 méternél általában nem szélesebb, s ezen például egy 1.280 x 720 pixel felbontású kép pixelei kb. 3 milliméteresek.
Mikroperforáció és a moiré hatás. |
A vászon hangáteresztő képességét a lyukak mérete és sűrűsége határozza meg. A lényeg az, hogy a hang hullámhossza mennyire összemérhető az akadállyal (a lyukak közötti anyagvastagsággal vagy a lyukak sűrűségével) és az áteresztő felülettel (a lyukak méretével). Nyilván a jobb hangáteresztő képességhez nagyobb és sűrűbben elhelyezkedő lyukakra van szükség, ami viszont a rá vetített kép szempontjából csak hátrányos lehet, ezért valamilyen kompromisszumra van szükség. Azokon a nagyobb frekvenciákon, ahol a hang hullámhossza már kisebb az akadály és a lyuk geometriai méreténél, a vászon hangáteresztő képessége romlik, bizonyos mértékben „hangvisszaverővé” válik. Ha adott frekvencián a vászon hangvisszaverő, akkor a hangsugárzó és közte, valamint a mögötte lévő hátfal között is hangvisszaverődések jöhetnek létre. Ezek semmi esetre sem tesznek jót a hangnak, főleg ha visszajutnak a hallgatás helyére.
Nem teljesen hangáteresztő vásznak hibái. |
A nagyobb frekvenciákon már nem tökéletesen hangáteresztő vászon csillapítása hangszínszabályzással bizonyos mértékig kompenzálható, de ez 16 kHz fölötti már nem jelenthet megoldást a nagy veszteség miatt. Ráadásul a hangszínszabályzással kiemelt nagyfrekvenciák miatt nagyobb torzítást fog produkálni a hangsugárzó és előtte az elektronika is.
Ennyit a perforált hangáteresztő vetítővásznak hátrányairól és az általuk okozta problémákról, s most lássuk milyen nem elhanyagolható előnyöket kínálnak.
A kép és hang fentiekben már említett kapcsolatán kívül a hangáteresztő vászon akusztikai szempontból azért lehet előnyös, mert a viszonylag nagyméretű vászon hangelnyelő felületként működik. Lehetőség van az ilyen vászon mögé kevésbé esztétikus, ám annál hatékonyabb hangelnyelő felületet rejteni. A nem hangáteresztő vászonról azonban a hátsó („Back Surround”) csatornák hangja például egyenesen a hallgatási pontba verődhet vissza, ami megzavarhatja a térhangzást és akár frontcsatornák hangképét is.
Hangáteresztő vászon hangelnyelő felület előtt. |
A hagyományos perforált vetítővásznak hátrányait kiküszöbölendő, körülbelül két évvel ezelőtt a francia Screen Research cég egy ClearPix fantázianevű „mikroszőtt” anyaggal jelent meg a hangáteresztő vetítőfelületek piacán. A ClearPix vásznak gyakorlatilag nem igényelnek korrekciós hangszínszabályozást! Ennek a rendkívüli anyagnak az áteresztő képességére jellemző, hogy 20 kHz-en is csak 2 dB veszteséggel engedi át a hangot. Mindeközben a szőtt megoldásnak köszönhetően lényegében nincs felületi mintázat, s így egyrészt nincs moiré-hiba, másrészt a fényvisszaverő képessége is nagy (95 %).
ClearPix2 vászon okozta max. 1 dB csillapítás 20 kHz-ig._BR_(piros görbe: hangsugárzó átvitele 1 m távolságból;_BR_kék görbe: ClearPix2 vászon mögötti hangsugárzó átvitele 1 m távolságból) |
A Screen Research a legváltozatosabb konfigurációban kínálja a ClearPix vásznakat. Vannak fix önálló vagy beépíthető keretes, leengedhető motoros, vagy akár motorosan különböző képarányokra „maszkolható” (a nem megvetített felületeket letakaró) változatok. A rendszer teljességére jellemző, hogy a vásznak megrendelhetők fehér vagy az enyhén megvilágított környezetben is kellő fekete-szintet biztosító szürke felülettel, hátsó árnyékolással és hangáteresztő maszkolással, illetve a Triangle hangsugárzó gyártóval karöltve a vászonnal együtt leereszkedő teljes front hangsugárzó rendszerrel is.
Screen Research, Le Wing. |
Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg a hangáteresztő vásznak belsőépítészeti előnyéről sem. Egy ilyen fixen telepített vászon lehetőséget ad arra, hogy a hangsugárzókat tökéletesen elrejtsük, aminek az ilyenek látványára allergiás családtagjaink – többnyire a hölgyek – bizonyára örülni fognak. A tökéletes hangáteresztő vetítővászon ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a hangok kompromisszumok nélkül szólaljanak meg a diszkrét megjelenésű építészeti térben.
Szerző:
Fürjes Andor Tamás (ACREON Kft.)