A TV és videó rendszerekről
A videó világának sokak számára rejtélyes számait (480i, 480p, 576i, 576p, 720p, 1080i, 1080p) és a „váltott-soros” illetve „progresszív” képfrissítés mibenlétét igyekszik elmagyarázni ez a cikk.
A TV és videó rendszerekről
Kezdjük az alapokkal. Az analóg PAL illetve NTSC (ez utóbbi paramétereit dőlt karakterek jelzik) szabványok szerint működő televíziók a néző által látott mozgóképet másodpercenként 25 illetve 30 képből állítják elő. Ezek mindegyike állókép, de olyan gyorsan villannak fel egymás után, hogy agyunkban folyamatos mozgássá áll össze a képek sorozata, akár a mozifilmek esetében.
Minden kép 576 (480) aktív sorból áll. A képcsöves TV-k elektronsugára mindenegyes képet soronként rajzol fel a képernyőre, mégpedig két ütemben. Az első ütemben az elektronsugár a páratlan számú sorokat rajzolja fel 1-től, 575-ig (479-ig). Ez az ütem 1/50-ed (1/60-ad) másodpercig tart. A második ütemben a páros számú sorok kerülnek felrajzolásra 2-től, 576-ig (480-ig). Ez is 1/50-ed (1/60-ad) másodpercet igényel. Vagyis a két „félkép” teljes felrajzolása 1/25-öd (1/30-ad) másodpercet vesz igénybe. Ezt a képmegjelenítési technikát nevezik váltott-soros képfrissítésnek, az angol terminológiában ez az „interlacing vagy interlaced scan”.
Az analóg tévéadókból sugárzott videó információ arra is időt biztosít, hogy a képcsöves TV-k visszaállíthassák elektronsugarukat a képernyő tetejére, hogy készen álljanak az új sorok megjelenítésére. Ezért két részletben 49 (45) „vak” sorból álló kioltási szakaszt iktatnak a félképek közé. Ebben a 49 (45) „vak” sorban nincs képinformáció, csak szinkronizálási célt szolgálnak (a teletext információt is itt viszik át), és időt adnak a TV készüléknek, hogy felkészüljön a következő félkép felrajzolásához. Vagyis mindenegyes kép 576 + 49 = 625 (480 + 45 = 525) sorból áll. Szóval, ha azt halljuk, hogy a TV 625 (525) soros, akkor ez azt jelenti, hogy a videojel 625 (525) soros, de ebből csak 576 (480) sor tartalmaz aktív videó információt, mely a képernyőn megjelenik.
Ezt a szabványos TV formátumot szokás 625i-nek (525i) jelölni, melyben az „i” az angol interlaced azaz váltott-soros kifejezésre utal. Legtöbbször azonban az 576i (480i) megjelölést használják az analóg váltott-soros 576 (480) aktív sorra utalva. A szabvány felbontású, angol elnevezéssel Standard Defininition televíziózás, röviden SDTV még a digitális DVB (DTV) műsorsugárzásban is váltott-soros 576i (480) formátumú maradt.
Kezdjük az alapokkal. Az analóg PAL illetve NTSC (ez utóbbi paramétereit dőlt karakterek jelzik) szabványok szerint működő televíziók a néző által látott mozgóképet másodpercenként 25 illetve 30 képből állítják elő. Ezek mindegyike állókép, de olyan gyorsan villannak fel egymás után, hogy agyunkban folyamatos mozgássá áll össze a képek sorozata, akár a mozifilmek esetében.
Minden kép 576 (480) aktív sorból áll. A képcsöves TV-k elektronsugára mindenegyes képet soronként rajzol fel a képernyőre, mégpedig két ütemben. Az első ütemben az elektronsugár a páratlan számú sorokat rajzolja fel 1-től, 575-ig (479-ig). Ez az ütem 1/50-ed (1/60-ad) másodpercig tart. A második ütemben a páros számú sorok kerülnek felrajzolásra 2-től, 576-ig (480-ig). Ez is 1/50-ed (1/60-ad) másodpercet igényel. Vagyis a két „félkép” teljes felrajzolása 1/25-öd (1/30-ad) másodpercet vesz igénybe. Ezt a képmegjelenítési technikát nevezik váltott-soros képfrissítésnek, az angol terminológiában ez az „interlacing vagy interlaced scan”.
Az analóg tévéadókból sugárzott videó információ arra is időt biztosít, hogy a képcsöves TV-k visszaállíthassák elektronsugarukat a képernyő tetejére, hogy készen álljanak az új sorok megjelenítésére. Ezért két részletben 49 (45) „vak” sorból álló kioltási szakaszt iktatnak a félképek közé. Ebben a 49 (45) „vak” sorban nincs képinformáció, csak szinkronizálási célt szolgálnak (a teletext információt is itt viszik át), és időt adnak a TV készüléknek, hogy felkészüljön a következő félkép felrajzolásához. Vagyis mindenegyes kép 576 + 49 = 625 (480 + 45 = 525) sorból áll. Szóval, ha azt halljuk, hogy a TV 625 (525) soros, akkor ez azt jelenti, hogy a videojel 625 (525) soros, de ebből csak 576 (480) sor tartalmaz aktív videó információt, mely a képernyőn megjelenik.
Ezt a szabványos TV formátumot szokás 625i-nek (525i) jelölni, melyben az „i” az angol interlaced azaz váltott-soros kifejezésre utal. Legtöbbször azonban az 576i (480i) megjelölést használják az analóg váltott-soros 576 (480) aktív sorra utalva. A szabvány felbontású, angol elnevezéssel Standard Defininition televíziózás, röviden SDTV még a digitális DVB (DTV) műsorsugárzásban is váltott-soros 576i (480) formátumú maradt.