Mi is az a LCOS technológia?
Egyre többet hallani a LCOS (Liquid Crystal on Silicon) technológiáról, mely egyesítve az LCD és DLP műszaki előnyeit kezd azok „fejére nőni”. Olyannyira, hogy ma már mind több projektorban és hátulról vetítős TV-ben alkalmazzák.
A projektorok működése iránt érdeklődők számára viszonylag jól ismert a két legelterjedtebb digitális vetítési technológia, a közkeletűen csak LCD-nek (Liquid Crystal Display) és DLP-nek (Digital Light Processing) nevezett eljárások. Kevéssé ismert azonban egy harmadik, mind dinamikusabban fejlődő videó display technológia a LCOS (Liquid Crystal on Silicon), mely valóban gyönyörű, akár az LCD-t, akár a DLP-t felülmúló videoképet képes előállítani. Úgyhogy érdemes komolyabban megismerkedni vele.
Mi is az a LCOS technológia?
Leegyszerűsítve tekinthetjük az LCD és DLP keverékének. Az LCD esetében minden egyes képponthoz (pixel) egy üveglemezen elhelyezkedő folyadékkristály tartozik. A fény a lencse felé vezető úton áthatol ezeken az LCD paneleken és eközben a folyadékkristály polarizációjától függően modulálódik vagyis átjut azon vagy nem. Ez tehát egy un. „fényáteresztő” technológia. A DLP parányi tükröket használ az egyes képpontokhoz, melyek felülete fényvisszaverő, és a moduláláshoz ezeket megdöntve a fény vagy az optikába jut, vagy attól eltérül. Ezért hívják ezt „fényvisszaverő” technológiának.
A LCOS e két eljárást gyúrja egybe. Egy olyan fényvisszaverő technológia, mely folyadékkristályt használ a DLP tükröcskéi helyett. A LCOS-ban a folyadékkristályt egy fényvisszaverő alaplap és egy fényáteresztő réteg közé zárják. A moduláció itt úgy zajlik, hogy a kristály polarizációjától függően kinyílik vagy záródik a fény útja és az a tükörfelületről vagy visszaverődik, vagy nem.
A LCOS technológiát alkalmazó projektorokban általában három chip végzi a vörös, zöld ill. kék fény modulációját. Ebben az értelemben hasonlóan működnek az ugyancsak három LCD panelt tartalmazó vetítőkhöz vagy a ritkaságszámba menő három chipes <bDLP> vetítőkhöz (lásd a Barco CineVersum 110 és 120).
Elsősorban hátulról vetítős (projektoros) TV-kben előfordul, hogy csak egy chip szolgál a három alapszín fényének modulálására. Ebben az esetben az egyes alapszíneket vagy sorban egymásután (szekvenciálisan) vetítik az egy chip felületére (forgó színtárcsával, mint a DLP vetítők esetében) vagy más megoldással időben mindig más-más részét világítják meg a panelnek. Ez utóbbira példa a Philips Cineos TV-ben alkalmazott színpásztázás (Scrolling Color Scan) technika, mely a chip háromfelé osztott felületét a három alapszínnel egyszerre világítja meg. A három szín egymást követve és végtelenített láncban követve egymást pásztázza végig a chip felületét. A pásztázó színek sorozatát három szinkronban forgó prizma hozza létre.
Mi is az a LCOS technológia?
Leegyszerűsítve tekinthetjük az LCD és DLP keverékének. Az LCD esetében minden egyes képponthoz (pixel) egy üveglemezen elhelyezkedő folyadékkristály tartozik. A fény a lencse felé vezető úton áthatol ezeken az LCD paneleken és eközben a folyadékkristály polarizációjától függően modulálódik vagyis átjut azon vagy nem. Ez tehát egy un. „fényáteresztő” technológia. A DLP parányi tükröket használ az egyes képpontokhoz, melyek felülete fényvisszaverő, és a moduláláshoz ezeket megdöntve a fény vagy az optikába jut, vagy attól eltérül. Ezért hívják ezt „fényvisszaverő” technológiának.
A LCOS e két eljárást gyúrja egybe. Egy olyan fényvisszaverő technológia, mely folyadékkristályt használ a DLP tükröcskéi helyett. A LCOS-ban a folyadékkristályt egy fényvisszaverő alaplap és egy fényáteresztő réteg közé zárják. A moduláció itt úgy zajlik, hogy a kristály polarizációjától függően kinyílik vagy záródik a fény útja és az a tükörfelületről vagy visszaverődik, vagy nem.
A LCOS technológiát alkalmazó projektorokban általában három chip végzi a vörös, zöld ill. kék fény modulációját. Ebben az értelemben hasonlóan működnek az ugyancsak három LCD panelt tartalmazó vetítőkhöz vagy a ritkaságszámba menő három chipes <bDLP> vetítőkhöz (lásd a Barco CineVersum 110 és 120).
Elsősorban hátulról vetítős (projektoros) TV-kben előfordul, hogy csak egy chip szolgál a három alapszín fényének modulálására. Ebben az esetben az egyes alapszíneket vagy sorban egymásután (szekvenciálisan) vetítik az egy chip felületére (forgó színtárcsával, mint a DLP vetítők esetében) vagy más megoldással időben mindig más-más részét világítják meg a panelnek. Ez utóbbira példa a Philips Cineos TV-ben alkalmazott színpásztázás (Scrolling Color Scan) technika, mely a chip háromfelé osztott felületét a három alapszínnel egyszerre világítja meg. A három szín egymást követve és végtelenített láncban követve egymást pásztázza végig a chip felületét. A pásztázó színek sorozatát három szinkronban forgó prizma hozza létre.