GY.I.K. (Gyakran Ismételt Kérdések)

Mi is a Dolby Digital és hogyan működik?

A Dolby Digital (vagy AC-3) egy igen fejlett digitális audio kódolás, mely jó minőségű digitális hang tárolását és továbbítását teszi lehetővé nagy hatékonysággal. Először 1992-ben, mozikban használták.

A CD-ken használt digitális audio kódolás (16 bit, LPCM) másodpercenként 44100-szor vesz a csatornákból 16 bites mintákat, mely a hatékony tárolás vagy átvitel számára túl sok adatot eredményez, különösen több csatorna esetén. Ezért a digitális audio kódolás új formáit fejlesztették ki (gyakran „érzékelési” kódolásnak nevezik ezeket és ide sorolhatjuk az MPEG-1, ill. –2 LII szabványokat és a DTS-t is), melyek a digitális audio jelből kiszűrik a felesleges, idegen szóval redundáns információkat anélkül, hogy az eljárás a visszaállított hang minőségét jelentősen megváltoztatná.

A Dolby Digital volt az első érzékelési kódolás, melyet kifejezetten sokcsatornás digitális audio céljára fejlesztettek ki. Kiindulásul a Dolby két korábbi sikeres érzékelési kódolási rendszere és az analóg zajérzékeléssel kapcsolatban szerzett ismeretei, vagyis zajcsökkentési rendszereik szolgáltak.

Gondolom mindenki emlékszik még jó öreg kazettás magnóink Dolby (A, B vagy C) zajcsökkentési funkciójára. A Dolby Digital adattömörítési eljárásának kulcsa is a zaj eltüntetése. Ugyanis minél kevesebb bittel írjuk le a hangjelet, annál nagyobb lesz a kvantálási zajként ismert háttérzaj. A zajcsökkentési eljárások akkor igyekeznek csökkenteni a zajt, amikor az nagyon nyilvánvalóan hallható, vagyis mikor nincs vagy kevés a hangjel, csak a csönd vagy igen halk hang szólal meg. Az erősebb (hangosabb) hangjel amúgy is elfedi, „kitakarja” a zajt. Ezt a hangelfedésként ismert pszihoakusztikai jelenséget használják ki. Mikor hangjelek jelennek meg a spektrum bizonyos helyein, a Dolby NR (Noise Reduction = zajcsökkentés) a spektrum más helyein szűrik a zajt, így az érzékelhetetlenné válik. A hangjelekhez frekvenciában a közeli zajokat maguk a hangjelek elfedik.

A Dolby Digital maximálisan kihasználja az emberi hallásérzékelés és beszédértés, valamint a hangelfedésből adódó lehetőségeket. Minden csatorna audio spektrumát – az emberi hallás frekvenciafelbontásának (szelektivitásának) megfelelően optimalizált – különböző szélességű, keskeny frekvenciasávokra osztja. Az ember nem egyforma „érzékenységgel” hallja e sávokat. A mélyebb és magasabb hangokra kevésbé vagyunk érzékenyek, mint a közepes frekvenciájúakra. Ezért aztán attól függően, hogy az adott sávban megjelenő jel mennyire „hallható”, a leginkább hallhatóakat több, a kevésbé hallhatóakat kevesebb bittel ábrázolják. A sávokra bontás lehetővé teszi a kódolási (kvantálási) zaj sávonkénti meghatározását is, mely a kódolt audio jelhez frekvenciában közeli sávokban nagyobb lehet (1-es ábra).

Egy jel hangelfedési tulajdonságát ábrázoló maszkoló görbe, ami alatt nem hallható a zaj

Folytatás

Csökkentve vagy eltüntetve a zajt azokon a helyeken, ahol nincs elfedő audio jel, az eredeti hang minősége viszonylagosan megőrizhető. Ebből a szempontból tehát egy érzékelési kódoló rendszer, mint a Dolby Digital lényegében egy szelektív és nagyteljesítményű zajcsökkentő.

A Dolby Digital más módon is igyekszik javítani a kódolási eljárás hatékonyságát és minőségét. Az előzőekben említett sávok között aszerint osztja el az ábrázolásra használatos biteket, ahogy azt a műsor adott frekvenciaspektruma vagy dinamikaviselkedése megkívánja. Az előzőekben vázolt modell képes arra, hogy dinamikusan változtassa meg saját magát azért, hogy elegendő bit álljon rendelkezésre az audio jel leírására, illetve biztosítsa a zaj teljes elfedését.

A Dolby Digital azt is eldönti, hogy a közös adatfolyam bitjeit miként használják fel az egyes csatornák. Így a több nagyfrekvenciás összetevőt átvivő csatornák nagyobb adatmennyiséget igényelhetnek, vagy az egyik csatornában megjelenő erősebb hang jele más csatornák zajának elfedését biztosítja.

Ez a kifinomult elfedési modell és bitmegosztási rendszer a Dolby Digital rendkívüli hatékonyságának a kulcsa. A Dolby Digital akár 24-bites digitális audio jelet is fel tud dolgozni 20 Hz-től 20 kHz-ig terjedő frekvenciatartományon a teljes sávú csatornákban és 20 Hz-től 120 Hz-ig a mély hatáshangok (LFE) csatornájában. A rendszer által támogatott mintavételi frekvenciák 32, 44,1 és 48 kHz, az igények széles skálájának megfelelő többféle adatátviteli sebességnél.

Miben különbözik az 5.1 csatornás Dolby Digital a Dolby Surround-tól?

A hangok pontosabb térbeli megjelenítése és a meggyőzőbb, a valósághoz hűebb környezeti hangok előállítása érdekében a Dolby Surround egy csatornájával szemben a Dolby Digital 5.1 két hátsó (surround) csatornát biztosít. E mellett ezek a csatornák a teljes hallható átviteli tartományt (20Hz – 20 000Hz) megszólaltatják, míg a Dolby Surround egy hátsó (surround) csatornájának átvitele korlátozott (100Hz – 7 000Hz). Ez még tovább erősíti a valósághűséget és a műsoranyagok keverőjének nagyobb alkotói szabadságot ad. Mindezeken kívül a Dolby Digital különálló csatornái sokkal élesebben érzékelhető térbeli hatásokat tesznek lehetővé és a „ .1”-dik LFE csatorna igen mély hanghatások előállítására képes, megdöbbentő hatással (kétszer hangosabban, mint a többi csatorna).

Az előzőeken kívül az információ továbbításának ill. tárolásának módjában is különbözik egymástól a két rendszer. A Dolby Digital – elnevezéséhez híven – digitális adatfolyam formájában kerül továbbításra ill. tárolásra az új formátumokon (DVD, DTV, stb.), míg a Dolby Surround a négy (bal, közép, jobb, hátsó vagy „surround”) csatorna kódolt jelét egy közönséges analóg sztereóműsor továbbítására alkalmas rendszer két sávját használja fel. Így a Dolby Surround nem válik idejétmúlt rendszerré, mindaddig, amíg a sztereó velünk marad. A Dolby Surround kódolt program visszaállítható monoban, sztereóban, vagy Dolby Surround Pro Logic dekódolva négy csatornás formában. A Dolby Surround műsoranyagok még igen szép számban érhetőek el rendszeresen sugárzott TV programokon, videó játékokon, CD-ROM-okon, zenei CD-ken és sugárzott, szalagon, lemezen rögzített filmek ezrein. Ez az oka, hogy az összes Dolby Digital dekódoló egyben tartalmaz egy digitálisan megvalósított Dolby Surround Pro Logic dekódolót is.

Minden Dolby Digital műsor 5.1 csatornás?

Nem. A Dolby Digital hangsávok a monotól, a teljes 5.1 csatornás „surround” hangig bárminek az átvitelére képesek. A DVD-Video lemezeken található filmek hangjának többféle – sokszor a megszólaló csatornák számában is különböző – változatát lehet megtalálni. A diszk tartalmazhat egy 5.1 csatornás hangot, melyen a dialógusok egy bizonyos nyelven szólalnak meg, egy Dolby Surround kódolt kétcsatornás változatot egy másik nyelven, és egy mono sávot a rendező kommentárjaival vagy más kísérő információval. Az alapértelmezett hangsáv a DVD előállítójának szándéka szerint más és más lehet, így mindig ellenőrizni kell a nyelv (Language) menüben a választható lehetőségeket.

Minden DVD-Video lemez rendelkezik Dolby Digital hangsávval?

Az NTSC műsorsugárzási TV szabványt használó országokban – mint például az Egyesült Államok – megjelenő lemezeken legalább az egyik hangsávnak vagy Dolby Digital vagy PCM (a CD-ken használttal azonos) formátumúnak kell lennie. A PAL TV szabványt alkalmazó országokban – beleértve Európa javarészét – a lemezek egyik hangsávjának, három formátum (Dolby Digital, PCM vagy MPEG) valamelyikét kell tartalmazniuk. Ezen követelmények és az így biztosított lehetőségek okán nem minden lemezen található Dolby Digital hang.

Mindazonáltal a Dolby Digital az egyetlen, a fentiek szerint kötelezően választható (Mandatory), mind az NTSC, mind a PAL szabványnak megfelelő lemezeken használható, sokcsatornás szabvány (A DTS csak opcionálisan lehet). Az is tény, hogy a világ minden DVD lejátszója képes a Dolby Digital audiojel lejátszására és/vagy dekódolására. Ezért a megjelenő DVD-Video lemezek jelentős többségén található legalább egy Dolby Digital hangsáv.

Hogyan határozható meg egy hangsáv formátuma?

A DVD-Video lemez csomagolásán vagy a sugárzott műsor főcímében feltüntetett logo mutatja azt, hogy milyen formátumú a hangsáv. A Dolby Digital vagy DTS jelölésből azonban csak az tudható meg, hogy ily módon kódolt hangsávot tartalmaz a műsorforrás azt nem, hogy ezek hány csatornásak. Ennek meghatározását segítendő, a Dolby Laboratories arra ösztönzi a műsorok előállítóit, hogy az alábbi ábrán látható, a csatornák számára is utaló szimbólumokat használják.

Sok DVD-Video lemezen és más Dolby Digital forráson látható szimbólum mutatja a hangsáv csatornáinak formátumát.

Ezenkívül, további segítségként a Dolby Digital jelbe a műsor hangsávjának eredeti csatornaformátumát azonosító adatot iktatnak. Némely dekódoló ezt az információt felhasználva a berendezés előlapján kijelzi a megszólaltatott hangsáv típusát.

A különböző digitális hangátviteli formátumok hány hangcsatornát közvetítenek?

A műsorforrások Dolby Digital hangsávja lehet mono, sztereó (esetleg sztereó jelbe mátrixkódolt négycsatornás Dolby Surround), vagy teljesen diszkrét 5.1 csatornás „surround” hang. A Dolby Digital EX 6.1 csatornás hangja egy hátsó-közép (Back Surround) csatornával egészül ki, melyet mátrix kódolva a surround bal/jobb hátsó csatornák hordoznak.

A többnyire csak DVD-Video lemezeken előforduló DTS hangja kizárólag teljesen diszkrét 5.1 csatornás, a DTS-ES pedig 6.1 csatornás, mely utóbbi hátsó-közép csatornája lehet mátrix kódolt vagy egy teljesen független diszkrét hangút. Az MPEG2 hang is sokcsatornás (5.1) hangátvitelt szolgál.

A DVD-Video lemezeken a filmek hangjának többféle – sokszor a megszólaló csatornák számában is különböző – változatát lehet megtalálni. A diszk tartalmazhat például három Dolby Digital vagy egy DTS 5.1 csatornás hangot, melyeken a dialógusok valamely világnyelven szólalnak meg, egy Dolby Digital kódolt sztereó vagy surround változatot – esetleg mondjuk magyarul, és egy mono sávot a rendező kommentárjaival vagy más kísérő információval. A hangsávok összetétele a DVD előállítójának szándéka szerint más és más lehet, így mindig ellenőrizni kell a nyelv (Language) menüben a választható lehetőségeket.

Milyen hangsugárzókból álljon a diszkrét, sokcsatornás, digitális hangrendszer?

Az ideális diszkrét, sokcsatornás, digitális lejátszó rendszer a bal, közép, jobb és hátsó surround csatornákhoz is teljesen azonos, teljes sávszélességű hangsugárzók használatára épül. Ha ez nem lehetséges, törekedjünk arra, hogy az összes hangsugárzó hangzásbeli tulajdonságai, hangszíne azonosak legyenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha lehet, a hangsugárzók mérete (térfogata) és az azokba épített hangszórók azonosak legyenek, több-utas hangsugárzó esetén pedig az egyes hangszórók által lesugárzott frekvenciák – vagyis az azt meghatározó keresztváltási frekvenciák – azonosak legyenek.

Több hangsugárzó gyártó kínál hangszínben illesztett házi-mozi sugárzókat. Sok pedig olyan rendszereket is gyárt, melyek a fő csatornákhoz, egymáshoz illeszkedő, kompakt, kisméretű hangsugárzókat és az irányítatlan mélyhangokhoz egy vagy több mélysugárzót kombinálnak. Egy ilyen „szatellit” rendszer igen helytakarékos megoldás lehet.

Használjak-e dipólus vagy bipoláris surround hangsugárzókat?

A hátsó surround sugárzók elhelyezése, az adott helyiség akusztikai viszonyai és személyes ízlésbeli kérdések ugyanolyan fontosak, mint a hangsugárzók lesugárzási tulajdonságai. Ezek a tényezők olyannyira változatosak, hogy nem tudunk egy bizonyos hangsugárzó típust ajánlani házi-mozi használatra.

A speciális konstrukciójú dipólus és bipoláris surround hangsugárzók több, a helyiség különböző (főleg annak első- illetve hátsó) részére irányított hangszórót használnak egy szórtabb (ún. diffúz) hangtér elérése érdekében, mely a mozikban alkalmazott több hangszóró által előállított hangtérre hasonlít. Ezt az effektust ma már az A/V erősítőkben vagy más készülékekben alkalmazott jelfeldolgozó processzorok (DSP) képesek mesterségesen is előállítani. Az pedig ízlés kérdése, hogy valaki inkább ezt a hatást szereti-e, vagy a hátulról érkező hangok pontosabb irányérzetét (lokalizációját) tartja fontosabbnak. E kettő ugyanis többnyire együtt nem elérhető.

Az bizonyos, hogy a házi-mozizás céljára használatos szoba akusztikája sokkal bonyolultabban hat a speciális konstruált dipólus és bipoláris surround hangsugárzókra és viszont, mint egy hagyományos „egy irányban” sugárzó úgynevezett unipoláris társára, mely megfelelő módon elhelyezve ugyanolyan hatásos surround hangsugárzó lehet.

Mire szolgál az egyes csatornák időkésleltetése?

A műsorokat olyan stúdiókban állítják elő, melyekben szabvány szerint az egyes csatornák hangsugárzói azonos távolságban vannak a hallgatás helyétől. A házi-mozikban a hátsó surround hangsugárzók általában, a centersugárzó néha közelebb vannak a nézőkhöz, mint a front hangsugárzók. A surround (center) csatornák milliszekundumos elektronikus késleltetése biztosítja, hogy a stúdió lehallgatási viszonyait helyreállítsuk házi-mozinkban is.

Késleltetés nélkül a közelebb eső hangsugárzókhoz képest a frontsugárzókból időkéséssel érkeznének meg a hangok. Ez az időkésés „megmásítja” a hangmérnök által a stúdióban kialakított hangteret, ráadásul ronthatja a hang minőségét is.

Dolby Surround Pro Logic dekódolás esetében – mely jellemzően kisebb csatorna elválasztással rendelkezik, mint a digitális kódolási eljárások – egy kicsivel hosszabb (kb. 15 milliszekundumos) késleltetés garantálja, hogy a surround sugárzóktól érkező hang valamivel az elölről jövő hang után érkezzék meg a hallgatás helyére. Ez a késleltetés csökkenti a frontból a surround sugárzókba átjutott hangok hallhatóságát.

Hogyan állítsam be a surround csatornák késleltetési idejét?

A készülékek dekódolóiban a késleltetési idők alapbeállítása a legtöbb esetében megfelelő eredményt biztosítanak. A finombeállítás lehetőségét biztosító készülékek esetén először is olvassuk el a kezelési utasítást.

A surround csatornák megfelelő késleltetésének beállításához tudnunk kell a lehallgatási pont és a frontsugárzó közötti (A), illetve a lehallgatási pont és a surround sugárzó közötti (B) távolságot.

Az A és B távolságok ismeretében kiszámítható a surround csatorna késleltetése.

Sok esetben elegendő ezeket a távolságadatokat megadni a készülék számára, és az, magától beállítja a szükséges késleltetést. Van azonban, hogy a késleltetési időt kell betáplálnunk, s ezt az alábbi képlet segítségével számíthatjuk ki:

Surround késleltetési idő = 3 x (A – B)

Ahol A-t és B-t méterben kell megadni és a késleltetési időt milliszekundumban kapjuk. (Ha a dekódolón pontosan nem állítható be a kiszámolt érték, akkor válasszuk az ahhoz legközelebb eső, de mindenképpen annál nagyobb késleltetési időt.)

Például, ha a frontsugárzók 5 méterre, a surround sugárzók 2 méterre vannak attól a helytől, ahonnan hallgatjuk azokat, akkor a surround csatornák szükséges késleltetésének legalább 3 x (5 – 2) azaz 9 milliszekundumnak kell lennie. Ha a beállítást 5 milliszekundumos lépésekben tehetjük meg, akkor válasszuk a 10 milliszekundumot.

Dolby Pro Logic dekódolás esetén az előzőekben kiszámolt értékhez adjunk további 15 milliszekundumot.

Hogyan állítsam be a centercsatorna késleltetési időt?

Nincs szükség centerkésleltetésére (állítsuk 0-ra), ha a lehallgatási pozíció csak néhány nézőnek ad helyet, és ha attól azonos távolságban tudjuk elhelyezni a 3 frontsugárzót, ahogy az alábbi bal szélső ábrán látható.

Ha a centersugárzót a bal és jobb oldali sugárzóval egy vonalban kell elhelyezni – ahogy a középső ábrán látható – s ezáltal az közelebb kerül a nézőhöz, mint a másik kettő, alkalmazzunk késleltetést. Például, ha a C távolság (közepén) 30 cm-rel kisebb, mint L, vagy R, a késleltetési időt állítsuk 1 ms-ra.

Ha több néző számára az ülőhelyek egy sorban húzódnak, mint egy moziban, akkor jobb a három frontsugárzót egy vonalban elhelyezni – ahogy a jobb szélső ábrán látható – és nem használni centerkésleltetést.

Végezetül, ha a centersugárzót a bal és jobb sugárzóhoz képest hátrébb kell elhelyezni, −1 ms-os késleltetést válasszunk 30 cm-enként, ha ez lehetséges. Ha nem, akkor hagyjuk 0 késleltetési állapotban.

Mi az a MIDNIGHT MODE azaz éjszakai üzemmód?

A házi-mozi műsorok digitális hangjának leghalkabb és leghangosabb összetevői között igen nagy lehet az eltérés, azaz nagyon széles lehet a dinamikatartomány. Különösen teljes hangerővel hallgatva ez része az igazi, félelmetes, filmélménynek.

Késő este azonban a család pihenésre vágyó tagjai és a szomszédok valószínűleg nem élvezik a film hangos hanghatásait. De ha a „békesség kedvéért” lejjebb vesszük a hangerőt, a halkabb dialógusokat lesz nehéz megérteni és a finom halk hangeffektusok is mind elvesznek.

Arra lenne szükség, hogy egy láthatatlan kéz a hangos effektusoknál csökkentse, a halk hangoknál pedig növelje a hangerőt, a párbeszédek pedig állandó szinten szólaljanak meg. Ez az, amire a Dolby Digital dekódolás dinamikaszabályzásnak (Dynamic Range Control) elnevezett funkciója képes. A funkció dinamikatartomány kompressziót (csökkentést) alkalmaz, mely megőrzi a halk hangokat, ám óv attól, hogy a drámai részek túl hangosak legyenek és ugyanakkor a dialógusokat érthető szinten tartja. Lásd az alábbi ábrát.

Dinamikaszabályzással a program teljes dinamikatartománya (A) a műsorkészítő által előre meghatározott módon lecsökkenthető (B).

Mi a DVD-Video?

• A DVD-Video formátum mozifilmek és más videó műsorok tárolására szolgáló DVD média. Az MPEG-2 tömörített videó mellett sztereó PCM audió ill. többcsatornás Dolby Digital, DTS ill. MPEG tömörített audió valamint többnyelvű feliratozás található a lemezen.

Mi a DVD-Audio?

• A DVD-Audio nagyfelbontású, magas hanghűségű, akár sokcsatornás surround hangműsorok tárolására szolgáló DVD média. Hanghűsége jóval túlmutat a hagyományos audio CD illetve DVD-Video hangminőségén.

Mi a DVD-R/RW?

• A DVD-R egyszer írható DVD, mely számítógépen vagy DVD rekorderen rögzített műsorok tárolására szolgál. (VM) – (Video Mode), egyszer rögzített, utólag nem szerkeszthető videó formátum rögzítésére alkalmas.
• A DVD-RW többször írható DVD számítógépen vagy DVD rekorderen rögzített műsorok tárolására szolgál. A (VM) – (Video Mode) az egyszer rögzített, utólag nem szerkeszthető, a (VRM) – (Video Recording Mode), a tetszőlegesen rögzített és szerkeszthető videó formátum rögzítésére alkalmas. A (VRM) szerint rögzített videó lejátszására alkalmas készülék un. RW kompatibilis.

Mi a DVD+R/RW?

• A DVD+R/RW egyszer/többször írható DVD, mely a DVD-R/RW-től eltérő szabvány szerint rögzít.

Mi a DVD-RAM?

• A DVD-RAM többször írható DVD, mely a merevlemezre írás/olvasás rugalmasságával azonos lehetőségeket biztosít, ezért a rajta lévő műsor könnyen szerkeszthető, gazdaságosan tárolható.

Mi a VCD és SVCD?

• A VCD azaz Video CD a DVD-Video megjelenése előtti, annál minőségileg gyengébb MPEG-1 videó tömörítést alkalmazó formátum. Számítógépen készített videó műsorok tárolására is gyakran használt média. A képminőség a VHS-el közel azonos.
• Az SVCD azaz Super Video CD a Video CD képminőségileg javított változata, változó bitsebességű MPEG-2 videó tömörítést alkalmaz és ugyancsak MPEG-2 sztereó vagy 5.1-es hangot is hordoz a média.

Mi az audio CD?

• A CD azaz Compact Disc több mint 20 éve meghatározó digitális sztereo hang tárolására szolgáló média.

Mi a CD-R/RW?

• A CD-R/RW egyszer/többször írható CD számítógépen vagy CD rekorderen rögzített műsorok tárolására szolgál.

Mi az SACD?

• Az SACD azaz Super Audio CD nagyfelbontású és hanghűségű sztereó vagy hatcsatornás surround hangműsorok tárolására szolgáló média. Hibrid változata a hagyományos CD-vel kompatíbilis formátum. A lemezen un. Direct Stream Digital (DSD) kódolással rögzítik a hangot.

Mi az MP3 és a WMA?

• Az MP3 és a WMA azaz Windows Media Audio tömörített hangműsor.

Mi a JPEG?

• A JPEG tömörített állóképek.

Mi a DivX/MPEG4?

• A DivX/MPEG4 nagy hatásfokkal tömörített videó.

Melyiket válasszam?

Sokszor kapunk olyan megkereséseket vásárlás előtt állóktól, hogy döntsük el, melyik terméket válassza a bőséges kínálatból. Portálunk abban tud segíteni, hogy egy termék funkciója és más tulajdonságai (pl. teljesítménye) alapján alkalmas-e az adott feladatra. De abban nem kívánunk állást foglalni, hogy megfelelő termékek sokasága közül a vásárló melyik gyártó modelljét válassza. Ez ugyanis sokszor ízlés és más szubjektív tényezők kérdése.

Ha több alkalmas termék közül kell választani, azt tanácsoljuk, hogy hallgassa illetve nézze meg azokat egy általa jól ismert műsorral (DVD vagy CD lemezzel), és válasszon ízlése szerint.